A kriptológia „a szó rejtésének tudománya”, a görög „krüptosz” (rejtett) és a „logosz” (szó) szavakból származik. A kriptológia története csaknem egyidős az irásbeliséggel: pontosan azóta létezik, amióta az üzeneteknek (tárolt információknak) értéke van.

A kriptológiának két fő ága van: a kriptográfia és a kriptoanalízis.

A kriptográfia („grafo” görögül azt jelenti: írni) tudománya foglalkozik olyan algoritmusok (egyértelműen leprogramozható módszerek) kidolgozásával, amelyek biztosítják az üzenetek titkosságát, védettségét illetve hitelességét.

A kriptoanalízis a kriptográfiai módszerek vizsgálatával, elemzésével foglalkozik. Célja általában a titkosítási eljárás „feltörése”, vagyis a rejtett üzenet illetéktelen megfejtése vagy az algoritmus kijátszása/manipulálása; illetve annak bizonyítása, hogy egy módszer egy bizonyos fajta támadás ellen védett.

A két irányvonal kialakulása is mutatja, hogy a kriptológia története során a „rejtjelezők” és a „rejtjelfejtők” állandó harcban álltak egymással. Amint sikerült a rejtjelfejtőknek felderíteni egy-egy kódoló eljárás gyenge pontját, az vagy nem volt többé használható, vagy a feltárt gyengeség ismeretében készítői továbbfejlesztették, így egy erősebb kóddá vált. Tehát a folyamatos harc – az evolúciós fejlődéshez hasonló módon – a kódoló módszerek folyamatos fejlődését eredményezte. Ennek eredménye az a több tíz kriptográfiai eljárás és protokoll, amelyek ezidáig kiállták a próbákat, és amelyeket napjainkban is sikerrel alkalmazunk. (A protokollok arra hivatottak, hogy előre meghatározzák - és ezzel egyfajta szabályt teremtsenek - az üzenetváltások formáját a több fél között zajló kommunikációkban.)

Kezdetben a kriptográfia fő feladata a titkos üzenetküldés biztosítása volt. Ma azonban egyre inkább előtérbe kerülnek az egyéb adatbiztonsági szolgáltatások is, mint például a sértetlenség, hitelesség, letagadhatatlanság, anonimitás (személyazonosság elrejtése) vagy másolás-védelem biztosítása.

A kommunikációs forradalom révén ma egyre több és egyre értékesebb adat, üzenet utazik a technika új vívmányaira (mobilhálózatok, műholdas rendszerek, Internet) bízva. Az információ egyre értékesebb árucikké vált, védelme egyre fontosabb feladat. Emiatt az informatikai biztonság területén a kriptográfia jelentősége a katonai és államigazgatási felhasználáson túl a kereskedelmi- és a magánszférában is rendkívül megnőtt.