Fizikus reverend�ban

Az �let �s Tudom�ny egyik alap�t�ja, legkedveltebb szerz�je s �vtizedeken �t – hal�l�ig – szerkeszt�bizotts�gi tagja volt �veges J�zsef (1895–1979). A tatai E�tv�s J�zsef Gimn�zium egyik 17 �ves tanul�ja az id�n a Term�szet Vil�ga ifj�s�gi cikkp�ly�zat�n lapunk k�l�nd�j�t nyerte az al�bbi, �veges professzor �let�r�l �rt munk�j�val. Ez alkalomb�l �veges J�zsef tatai esztendeinek nyomait kutattuk a v�rosban �s egykori kedves gimn�zium�ban.

A Zala megyei P�ka k�zs�gben 1895. november 10-�n sz�letett. �desanyja, Mih�lovits Ilona a p�kai orvos le�nya, �desapja pedig �veges J�zsef felekezeti tan�t� volt. �sei apai �gon legal�bb k�tsz�z �vre visszamen�en n�ptan�t�k voltak. Az apa korai hal�la ut�n a meg�zvegy�lt �desanya egyed�l nevelte n�gy gyermek�t, s igencsak meg kellett k�zdenie a mindennapi betev� falat�rt. A legid�sebb fi�, J�zsef az elemi elv�gz�se ut�n a gy�ri Benc�s Gimn�ziumba, majd a piarist�k n�vend�kek�nt Kecskem�tre ker�lt. K�l�n�sen a matematika �s a fizika ir�nt �rdekl�d�tt. A P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen 1919-ben kit�n� eredm�nnyel tan�ri diplom�t szerzett. Egy �vvel k�s�bb, 1920. j�lius 10-�n a piarista rend tagjak�nt papp� szentelt�k.

Semmib�l nem lesz semmi
Tan�ri p�ly�j�t vid�ken kezdte. Tan�tott Szegeden, V�cott �s Tat�n. A leghosszabb ideig, �sszesen tizenk�t �ven �t, a tatai kegyes-tan�t�rendi Gr�f Esterh�zy Mikl�s Gimn�ziumban. Ott d�nt�tte el, hogy tudom�nyos k�nyveket �r az ifj�s�gnak. Szerette volna felt�rni az �jabb nemzed�keknek a fizika csod�it, sz�ps�geit. Els� k�nyv�t – 1929-ben – egy k�lf�ldi �r� m�v�nek hat�s�ra �rta Id�j�sl�s – id�meghat�roz�s c�mmel. A kiad�k nem b�ztak a sikerben, ez�rt �vegesnek k�tezer el�fizet�t kellett �sszegy�jtenie. Hirdet�plak�tot k�sz�tett a k�vetkez� felirattal: „Adja el az eserny�j�t, �s vegye meg �veges J�zsef: Id�j�sl�s – id�meghat�roz�s c�m� k�nyv�t!”

VIII. oszt�lyos konviktorok a rektor�tus el�tt �veges J�zsef tan�r �rral �s az igazgat�val (1937)

Az 1924–1930-as �veket, merthogy a rendf�n�ks�g �thelyezte, a v�ci Piarista F�gimn�ziumban t�lt�tte. Azt�n 1930-t�l 1940-ig ism�t Tat�n tan�tott. Iskolai fizikai k�s�rletein tan�tv�nyai sz�vesen vettek r�szt, s ezekr�l val�s�gos legend�kat mes�ltek. N�pszer�s�ge abban rejlett, hogy a legbonyolultabb k�s�rleteket is olyan nemes egyszer�s�ggel tudta elmondani, hogy azt m�g az iskol�zatlan ember is meg�rthette. Belek�pzelte mag�t a k�z�ns�g hely�be, �s csak azt mondta, amit � is sz�vesen hallott volna.
Tan�tv�nyait arra buzd�totta, hogy a jelens�geket k�pzelj�k maguk el�, �s �gy pr�b�ljanak besz�lni r�la. N�la az a di�k sohasem kaphatott jeles oszt�lyzatot, aki csak kr�t�val a kez�ben a t�bl�n�l pr�b�lta bebizony�tani a tud�s�t. Ennek ellen�re az �br�k megfigyel�s�re �s meg�rt�s�re is nagy gondot ford�tott. Az �rtelemnek �s a szavaknak nagy s�lya volt n�la, a f�zetek els� lapj�ra kedvenc jelmondat�t �ratta di�kjaival: „Semmib�l nem lesz semmi!” Ezt a gondolatot maga is komolyan vette, �s
a neh�z helyzetekben mindig alkalmazta is. A gyerekeket munk�ra nevelte, �s t�bbsz�r kijelentette:
„... nem azt akarom, hogy tudjanak egy bizonyos geometriai vagy fizikai szab�lyt; a c�lom az, hogy szokj�k a munk�t, tanuljanak meg dolgozni!”

Sokkal szebb a fizika, mint gondoltam!
Hitt az �l�sz� erej�ben, abban, hogy fontos a magyar�zat. Kedvenc hasonlat�t, amely egy jerik�i r�zs�r�l sz�lt, t�bbsz�r elmondta. Ez a r�zsa egy „ronda, �sszesz�radt n�v�ny, de ha v�zbe tessz�k, csod�latosan sz�p, sz�nes vir�g lesz bel�le”. A tank�nyveket ilyen sz�raz valaminek tartotta, amit a tan�ri magyar�zat tesz var�zslat�val teljess�, sz�ness�. Koll�g�inak t�bbsz�r elmondta: „A mi szerep�nk a b�ny�szl�mp��: csak oda akarunk elegend� f�nnyel vil�g�tani, ahol sz�ks�g van r�.”
A gimn�zium 1936/37. �vi �vk�nyv�ben tal�lhat� a mester egyik fontos �s kiemelked� m�ve Fejezetek egy tan�ri noteszb�l c�mmel. (L�sd keretes �ssze�ll�t�sunkat – A szerk.) Ebben a di�kokhoz sz�l, nekik mondja el gondolatait, megfigyel�seit.

�veges tan�r �r az int�zet kertj�ben term�szettant tan�t

A tan�t�s ut�n sz�vesen m�lyedt el szakt�rgyaiban; szakadatlanul tov�bb b�v�tette tud�s�t. Szabadidej�ben tank�nyveket �rt, mert �gy gondolta, hogy nincs megfelel� k�nyv, amelyb�l tanulni lehetne. Kis Fizika c�mmel k�t m�ve jelent meg 1939-ben: „Szeretn�m, ha a k�nyvecsk�ben nyoma maradt volna annak a szeretetnek �s kedvnek, amellyel �rtam. Munk�m legnagyobb jutalma az lesz, ha a kisdi�k n�h�nyszor felki�lt tanul�s k�zben: M�g ann�l is sokkal szebb a fizika, mint gondoltam! Ez volt a c�lom.”
Tata 1964-ben d�szpolg�r�v� v�lasztotta. Egykori kedves iskol�j�ban – a mostani E�tv�s J�zsef Gimn�ziumban – sz�let�s�nek 85. �vfordul�j�n eml�kt�bl�t avattak. Az iskol�ban minden �vben megrendezik az �veges-eml�kversenyt az I. �s II. oszt�lyosok sz�m�ra. A tanul�k matematik�b�l �s fizik�b�l m�rhetik �ssze tud�sukat. Hal�l�nak 10. �vfordul�j�n t�bb h�napos �veges J�zsef jelens�gbemutat� ki�ll�t�st tartottak. �r�k �lma volt, hogy tudom�nyos j�t�kszob�kat l�tes�thessen, �s 1995 �sz�n be is teljes�lt �lma: megnyitott�k a Csod�k Palot�j�t! �veges professzor �r�ks�ge rem�lhet�leg tov�bb �l a mai �s a k�s�bbi tan�t�k, di�kok nemzed�keiben is.

Gr�sz Andrea