Kezdetben volt a latin. Ennek az �r�ks�gnek k�sz�nhet�, hogy a mai magyar tudom�nyos szaknyelvben a latin (�s ellatinos�tott g�r�g) szakkifejez�sek csengenek a legmegszokottabban, annak ellen�re, hogy a fizik�val foglalkoz�k k�z�l csak n�h�nyan �rtik a latin �s g�r�g szavak eredeti jelent�s�t. Az "impedancia" vagy "barion" kifejez�sek nem �bresztenek benn�nk olyan szeml�letes asszoci�ci�kat, mint a latin—g�r�g-szakos nyelv�szekben. Ez�rt a latin vagy g�r�g "terminus technicus" kicsit �resen cseng a fiataloknak. Megnehez�ti a tan�r vagy ismeretterjeszt� dolg�t olyan hallgat�s�g el�tt, amelynek m�g nem �llt m�dj�ban, hogy laborat�riumban �j �lm�nytartalommal t�ltse fel ezeket az eredetileg kifejez� szavakat.      A latin helyett magyar gy�ker� �j szavakat kezdtek gy�rtani a nyelv�j�t�s kor�ban. Egyesek elterjedtek (g�mb, anyag, higany), m�sokat mosolyfakaszt�an archaikusnak �rz�nk (�leny, l�geny). A "villany" sz� �s a "villamoss�g" ma is szenved�lyes �sszecsap�sokat v�lt ki fizikusok �s m�rn�k�k k�zt, de a "villanysz�mla" �s "villamos" m�g az "Elektromos M�vek" d�jbeszed�je sz�m�ra is term�szetesen hangzik. (Tudom�nyosan nem �rdemes azon vitatkozni, hogy e jelens�gk�rh�z a borosty�nk�-elektron vagy a vill�m �ll k�zelebb.)      Az elm�lt �vtizedekben egy harmadik nyelvi �ramlat �rkezett hozz�nk: a fizik�ban t�ls�lyra jutott angol nyelv befoly�sa. Az angolban k�znapi �rtelm� "spin" vagy az angol bet�sz�k�nt sz�letett "laser" �s "maser" kit�r�lhetetlen�l beilleszkedtek fizikai szaknyelv�nkbe. (A sznobok �s nyelvtiszt�t�k a kiejt�sen m�g egy darabig vitatkozni fognak. Neh�z lesz olyan alakokat leford�tani, mint "lasing transition".) A "target" �s szerencs�s magyar ford�t�sa, a "c�lt�rgy" k�zt m�g eld�ntetlen a verseny. Az "octet enhancement" helyett j�l hangz� kompromisszum az "oktett-t�lteng�s". A megszokottan cs�nya "selfconsistent field" mellett viszont m�g nem terjedt el a m�rt�ktart� "�nkonzisztens megold�s".      A latinist�k f�leg az id�sebb gener�ci�b�l ker�lnek ki. (Egyesek m�g ma is "quantumot" �rnak.) A latinos m�velts�g azonban nagyon megritkult a fejlett vil�gnyelveken besz�l� term�szettud�sok k�zt is. Az orvostudom�ny (�s a vele �sszen�tt biol�gia) gyakorlati okokb�l ig�nyt tart a k�znyelvt�l arisztokratikusan elk�l�n�l� szaknyelvre, de a nemzetk�zi fizikai szakirodalomban a latin szakkifejez�sek er�sen visszaszorul�ban vannak. Nem hiszem, hogy �ppen egy indoeur�pai nyelvcsal�dhoz nem tartoz� kis n�pnek kellene k�t�dnie a konzervat�v latinhoz.      A fizikusok nemzetk�zi nyelve konferenci�kon �s foly�iratokban t�lnyom�r�szt az angol. Fiatal kutat�ink a szakirodalmat angolul olvass�k, legt�bbj�k csak angolul �r cikket, angolul tart el�ad�st. �rthet�, hogy �l� besz�dben is g�tl�s n�lk�l haszn�lj�k az angol szavakat, vagy azok szolgai ford�t�s�t. A k�telez�en magyar nyelv� disszert�ci�ban cs�nya az "angular momentum" kifejez�s "sz�gimpulzus" ford�t�sa. Kedvesen hangzik viszont, amikor cikk�ket a b�lcs�szekn�l szok�sos "tanulm�ny" helyett "pap�r" n�ven emlegetik. Nyom�s �rvek hozhat�k fel amellett, hogy a fizikushallgat�k �s kezd� fizikusok megtanulj�k az angol szakkifejez�seket. (Tudom�nyunk nemzetk�zi jellege miatt azt is �rdemes volna megfontolni, hogy egyetemi tank�nyveink l�bjegyzetben a bevezetett fogalmak angol �s orosz nev�t is k�z�lj�k.)      Az idegen szavak a k�v�l�ll�knak nem mondanak semmit, ez�rt a modern fizik�val foglalkoz� ismeretterjeszt� el�ad�sok idegen szavak �rtelmez� sz�t�r�v� v�lnak. Alig marad id� az �rdemi �sszef�gg�sek t�rgyal�s�ra. M�g �get�bb a probl�ma a fizikatan�rok sz�m�ra. K�zt�k tapasztalhat� a legk�vetkezetesebb t�rekv�s arra, hogy a fizik�t mindenki sz�m�ra k�z�rthet� magyar szavakkal tan�ts�k.      A k�l�nb�z� �rvek k�z�tt legnyom�sabbnak azt �rzem, hogy iskol�inkban �vente fiatalok sz�zezreit kell fizik�ra tan�tanunk. A fizikai alapkutat�sok k�lts�geit a t�rsadalom fedezi. Ez�rt majdnem ugyanilyen fontos az a szempont is, hogy az alapkutat�sok m�vel�inek erk�lcsi k�teless�ge megismertetni a t�rsadalommal azt a tudom�nyos vil�gk�pet, amit a 20. sz�zad fizik�ja t�rt fel. A t�rsadalom �s tudom�ny k�zt kialak�tand� hat�kony kommunik�ci� n�lk�l a term�szettudom�nyos-m�szaki forradalom sem v�lhat anyagi javakat termel� realit�ss�. Az intenz�v iparfejleszt�s felt�tele a termel� oszt�ly tudom�nyos alapm�velts�ge.      Meggy�z�d�s�nk, hogy a fizika az eg�sz n�p, minden ember k�z�s kult�rkincse. Vil�gk�palak�t� �s k�rnyezet�p�t� eredm�nyeire mindenkinek joga van. Demokratikuss� kell tenni a fizika nyelv�t is. Nem arra gondolok, hogy a nyelv�j�t� el�deink p�ld�j�t k�vetve �j magyar szavakat farigcs�ljunk. F�l�, hogy torz� ker�l ki kez�nk k�z�l. A mai nyelvben �l� �s gazdag tartalmat hordoz� magyar szavakkal kell b�trabban gazd�lkodnunk. E c�lkit�z�sben a nyomat�kot a jelent�sgazdags�gra �s b�tors�gra helyezem, �s csak ezut�n a magyars�gra. Nemzetk�zi az a tudom�ny, amelynek fogalomk�r�ben �lek, ez�rt �r�saimban sok a meggy�keresedett idegen sz�. Nem az �nc�l� nyelvi purifik�ci�t s�rgetem. Fizik�t tan�tok, azt szeretn�m, ha sokan �rten�k, sokan megtanuln�k a fizik�t.      Az egyetemi tank�nyvekben, el�ad�sokban haszn�lt "hivatalos" hazai szaknyelvet arisztokratikusabbnak �s nagyk�p�bbnek �rzem, mint az �l� nemzetk�zi gyakorlatot. Legyen szabad ezt n�h�ny p�ld�val bizony�tanom.      Az er�s t�megkoncentr�ci� intenz�v gravit�ci�s vonz�sa azt eredm�nyezheti, hogy a kibocs�tott f�ny is visszahull a testre. Az �ltal�nos relativit�selm�letben ez a geometriai t�r szingularit�sak�nt szerepel. A jelens�g elm�leti kutat�i �s megfigyel�i ma m�r �ltal�nosan a "black hole" kifejez�st haszn�lj�k. Mi maradjunk a konzervat�vabb "Schwarzschild-szingularit�s" elnevez�s mellett, vagy merj�nk "fekete lyukat" mondani?      J� t�zmilli�rd �vvel ezel�tt az univerzum anyaga n�h�ny percig rendk�v�l s�r� �s forr� �llapotban volt. A matematikai modellben ez az id�tengelyen szingul�ris pontk�nt jelenik meg. A nemzetk�zi szakirodalom a "Big Bang" becenevet adta ennek. Egy t�v�-vit�ban r�ppent fel a "Nagy Bumm" szakkifejez�s. Minden szem�ld�kr�ncol�s ellen�re �gy �rzem, hogy ez m�g filoz�fiailag is kellemesebb, mint a kor�bbi tud�l�kos szinonim�k.      A cowboyok csizm�j�nak felh�z�s�t egy h�ts� hurok alak� b�rsz�j (bootstrap) k�nny�ti meg. A nagyotmond� cowboy azt mes�li, hogy egyszer a mocs�rb�l saj�t csizmasz�j�n�l fogva h�zta ki �nmag�t. Berkeley r�szecskefizikusai az alapegyenletek �nkonzisztens megold�s�t "bootstrap-solution"-nak nevezt�k el. Fiatal kutat�ink "bootstrap-m�dszerk�nt" emlegetik a M�nchausen-elj�r�st. Milyen sz�ntelen�l �s cs�ny�n hangzik �gy a magyar f�lnek! Ki mer egy tal�l� magyar elnevez�st megalkotni!?
Strangers in the Night (Idegenek az �jszak�ban) (Feltehet�en az elemi r�szecsk�k megfigyel�s�re szolg�l� Wilson-kamr�ban k�sz�tett felv�tel — A szerk.) Frank Sinatra Strangers in the Night (lemezbor�t�)				"Strange particle" n�ven mutatta be Gell-Mann a v�ratlanul felfedezett �s ritk�n el�fordul� r�szecsk�k egy csoportj�t. A magyar nyelvben haszn�lt "strangeness" elnevez�sb�l azonban elp�rolgott a "strangers in the night" hangulata. A sz�t megpr�b�lt�k minden nyelvre leford�tani, mi az �vatos "ritkas�g" vagy az S jellel egybehangz� "szokatlans�g" n�vvel pr�b�lkozunk. M�g kedvesebb egy eg�szen �j kvantumsz�m esete, aminek "charm" elnevez�se �s C jel�l�se terjedt el a konzervat�v "szupert�lt�s" helyett. Szabad-e egy "charmed particle" helyett magyarul "csinos r�szecsk�t" mondanunk? (H�bb volna a "b�jos" jelz�, de ez nem egyezik a C-vel.)      �j fogalmak, mer�szen jelent�sgazdag kifejez�sek naponta sz�letnek a r�szecskefizik�ban (ezt a ter�letet ismerem legjobban), de minden m�s er�teljesen fejl�d� ter�leten is: csillag�szatban (Mix-Master Universe), magfizik�ban (doorway state), kvantumelm�letben (galopping ghost), elektronik�ban (flip-flop). Nincs id� arra, hogy egyes neveken vitatkozzunk. Az �ltal�nos gyakorlatot kell kialak�tanunk. Demokratiz�lni akarjuk-e a fizik�t a nyelv eszk�zeivel is, vagy elz�rk�zunk egy kaszt-nyelv mesters�gesen kiteny�sztett sznobizmusa m�g�? (Helixet mondunk, de m�r senki nem gondol a csiga h�z�ra, bootstrapr�l besz�l�nk, de nem elevenedik meg el�tt�nk a vadnyugati H�ry J�nos alakja. Az arisztokratizmust mindig �rtelm�ket vesztett, ki�r�lt szimb�lumok jellemezt�k!)      Iskolak�nyveinkben tal�lunk sz�p megold�sokat. Az "er�" �s "munka" az �l� magyar nyelvb�l �tvett szavak, amelyeket szabatos tartalommal gazdag�tottunk, ugyanekkor �rz�kletes jelent�s�ket is meg�rizt�k.      A fizika egyik legalapvet�bb mennyis�ge az impulzusmomentum (magyarul: "impulzusnyomat�k"). Elidegen�t�en hosszadalmas kifejez�s, ami nem sokat mond, (Az impulzusmomentumot nem mindig lehet az impulzusnak �s impulzus karj�nak szorzatak�nt el��ll�tani!) Ha a fizikusok lek�zden�k ellenszenv�ket a kifejez� "perd�lettel" szemben, illet�keseink tal�n a k�z�piskol�ban is megengedn�k eme alapvet� fogalom tan�t�s�t.      A k�znyelv "impulzus" alatt valamilyen r�vid ideig tart� hat�st �rt, nem pedig tart�s tulajdons�got. R�gen az er� id�integr�lj�t nevezt�k �gy, de ma a "t�meg � sebess�g" szorzatot �rtj�k alatta. "Az er� id�integr�lja egyenl� az impulzus megv�ltoz�s�val." Mennyivel �rthet�bb volna �gy: "A l�k�s a test lend�let�t v�ltoztatja meg."      A k�lt�k sz�nes szavakkal sz�lnak kedves�k sz�ps�g�r�l. Mi, fizikusok, szeretj�k a term�szetet. Kutatjuk t�rv�nyeit, m�soknak is be k�v�nunk sz�molni �lm�nyeinkr�l. Mi�rt sz�gyellj�k nyelv�nk gazdags�g�t?
forr�sok				Fizikai Szemle XXIV (1974) 2 (febru�r) 65—66. o.