Az al�bbi t�rt�netekhez a 25 n�v k�z�l egy-egy tartozik (egy n�v t�bbh�z is tartozhat).

Feladat a megfelel� p�rok megtal�l�sa.

1. T�rt�nt egyszer, hogy az �kor legnagyobb, alkot� g�r�g matematikusa meztelen�l rohang�szott Szirakuza utc�in.
2. A vagyonos, nemesi csal�db�l sz�rmaz� ifj� bej�rta Eur�pa hadsz�ntereit. Szolg�lt Hollandi�ban or�niai M�ricz hadsereg�ben, k�s�bb a bajor hadsereg k�tel�k�be �llt. Harcolt a feh�rhegyi �tk�zetben, ahol a katolikus liga leverte a protest�ns cseh rendeket, r�szt vett �rsek�jv�r ostrom�ban is. V�gezet�l Richelieu alatt La Rochelle ostrom�n�l is jelen volt. A katon�skod�s nem hatott szellemi �let�re b�n�t�lag. Pl. 23 �ves kor�ban fogalmazta meg h�res formul�j�t: "Gondolkodom, teh�t vagyok."
3. Egyszer a "matematika Mozartj�nak" s�rg�sen P�rizsba kellett utaznia.
   – Mennyi id� alatt �rhetek leggyorsabban P�rizsba? – k�rdezte a fogad�st.
   – Egy l�val h�rom �ra alatt! – hangzott a felelet.
   – �s ha k�tlovas kocsit b�rlek?
   – K�t �r�n bel�l oda�r. S�t n�gy l�val egy �ra hossz�t sem tart az �t – mondta a buzg� fogad�s.
   – Pomp�s! – mosolyodott el a matematikus. – Akkor t�n adjon tizenk�t lovat �s m�r helyben is vagyok.
4. A nagyszer� �r� �s ford�t� di�kkor�ban az 1931. �vi K�rsch�k-versenyen nem boldogult a k�vetkez� feladattal: "Legyen p a 2-n�l nagyobb t�rzssz�m. H�ny megold�sa van a 2/p=1/x+1/y egyenletnek, ha x �s y k�l�nb�z� pozit�v eg�sz sz�mok?"
   A verseny ut�n, hazafel� viszont fejben megtal�lta a megold�st. (T�nyleg, h�ny megold�s van?)
5. A nagy tekint�ly� tud�s egyik jellemz� t�rt�nete a k�vetkez�. A francia akad�mia titk�ri sz�k�re Fouriert �s Biot-t jel�lt�k. Hogy egyik jel�lt j�indulat�t se vesz�tse el, ember�nk a kalapj�ba tett k�t szavaz�c�dul�t, az egyiket kih�zta, l�tv�nyosan megsemmis�tette, a m�sikkal szavazott. Az elj�r�s k�nos sz�ps�ghib�ja, hogy szomsz�dja �szrevette: mindk�t c�dul�ra eredetileg Fourier nev�t �rta fel.
6. A mil�toszi matematikus a h�t g�r�g b�lcs egyike volt. Vele esett meg az a nevezetes t�rt�net, hogy asztrol�giai vizsg�latai k�zben "nem n�zett a l�ba el�", s egy g�d�rbe zuhant. M�ly b�lcsess�ge nyilv�nult meg akkor is, amikor egy tan�tv�nya megk�rdezte: "Mi a legk�nnyebb a vil�gon?" A tud�s v�lasza: "M�soknak tan�csot adni". Egy geometriai alapt�telt r�la neveztek el.
7. A XX. sz�zad szellemi �let�nek egyik vez�regy�nis�ge di�kkor�ban igen gyenge tanul� volt. Nem tudta elv�gezni a m�ncheni k�z�piskol�t, els� nekifut�sra megbukott a f�iskolai felv�teli vizsg�j�n is. K�s�bb az�rt megkapta a fizikai Nobel-d�jat. Amikor a Sorbonne-on h�romnapos, neh�z matematik�t alkalmaz� el�ad�ssorozatot tartott, az egyik tud�s megjegyezte: "Az els� el�ad�st m�g valamennyien eg�sz j�l meg�rtett�k. A m�sodikat csup�n az el�ad� �s az �risten �rtette meg. A harmadikat m�r kiz�r�lag csak az �risten."
8. Nev�hez f�z�dik a differenci�l- �s integr�lsz�m�t�s feltal�l�sa, a binomi�lis sorfejt�s, numerikus egyenletek k�zel�t� megold�sainak alkalmaz�sa; foglalkozott k�pszeletekkel �s harmadfok� g�rb�kkel, s mindezt korszakalkot� mechanikai �s optikai eredm�nyei mellett v�gezte. Tagja volt a Lordok H�z�nak is. (B�r �sszesen egyszer sz�lalt fel: "Uraim, ha nincs kifog�suk ellene, azt k�rn�m, csukj�k be az ablakot. F�lek, hogy megn�th�sodom.")
9. Az al�bbi t�rt�net a "val�sz�n�s�gsz�m�t�s atyj�val" t�rt�nt meg. B�r igen b�k�s term�szet� ember volt, t�rt�nt egyszer, hogy egy izg�ga honfit�rsa minden�ron p�rbajozni akart vele.
   – R�lam k�ztudott, hogy elvi ellens�ge vagyok a p�rbajoknak – m�rte fel ellenfel�t. – �nnel azonban hajland� vagyok ki�llni.
   – �s milyen fegyvernemet v�laszt?
   A tud�s ridegen eln�zett ellenfele feje felett:
   – A matematik�t, uram, �s �n m�ris halott…
10. Az olasz renesz�nsz matematikus, filoz�fus, orvos �s asztrol�gus nagyon sokat adott arra, hogy j�slatai beigazol�djanak. Miut�n megj�solta saj�t hal�l�nak id�pontj�t, s n�h�ny h�ttel a hat�rid� lej�rta el�tt nem �rzett semmilyen v�gzetes el�jelet, nem vett t�bb �telt mag�hoz. A be�g�rt napon – a tudom�ny �rdek�ben – �henhalt.
11. A kiv�l� k�lt� �s m�ford�t� neve szerepel a K�MaL els� �vfolyam�nak feladatmegold�i k�z�tt.
12. A tizenk�t �ves kisfi�t apja g�r�g�l �s latinul tan�ttatta. Az unalmas nyelvtanul�s k�zben belehallgatott a feln�ttek besz�lget�s�be, megk�rdezte, mik azok a "s�kidomok" �s "sz�gek", amikr�l folyik a sz�, majd egy sz�ndarabbal rajzolgatva r�gt�n kisz�molta a h�romsz�gek bels� sz�geinek �sszeg�t. A fi�b�l k�s�bb h�res matematikus �s filoz�fus lett.
13. A nagytekint�ly�, univerz�lis tud�s 27 �ves kor�ban lett a cambridge-i egyetem tansz�kvezet�je. Tagja volt a p�rizsi �s londoni tudom�nyos akad�mi�nak (ut�bbinak 25 �ven �t eln�ke), munk�ja elismer�sek�nt Anna kir�lyn� 1695-ben lovagi c�met adom�nyozott neki. Megtiszteltet�sk�nt uralkod�k k�s�rhett�k utols� �tj�ra (pl. a kenti herceg cipelte kopors�j�t).
14. Amikor a neves k�lt� �s �r� elolvasta P�ter R�zsa "J�t�k a v�gtelennel" c�m� matematika k�nyv�t, elragadtatottan nyilatkozott r�la.
15. A matematikus nev�t – az �ltala felfedezett kard�ntengely elnevez�s�n k�v�l – a harmadfok� egyenlet megold�k�plete �rzi.
16. Rendk�v�l tehets�ges matematikus, fizikus �s csillag�sz volt. Alacsony sorb�l k�zd�tte fel mag�t: 1810-ben m�r majdnem minden eur�pai tudom�nyos akad�mia tagj�v� v�lasztotta. Az �gi Mechanika c. k�nyv�re Nap�leon azt a megjegyz�st tette, hogy "sok sz�z oldalon sz�l az �gr�l, de a j�isten sehol sem szerepel benne". A v�lasz: "Nem volt sz�ks�gem erre a hipot�zisre, Sire."
17. Az ifj�kor�ban a jezsuit�kn�l tanult francia matematikus, fizikus �s filoz�fus a matematika szigor� dedukt�v elj�r�s�ban v�lte felismerni a gondolkod�s leg�ltal�nosabb, minden tudom�ny ter�let�n alkalmazhat� m�dszer�t, f� m�ve az "�rtekez�sek a m�dszerr�l". Filoz�fi�j�t sem a holland protest�ns teol�gusok, sem a francia egyh�z nem n�zte j� szemmel. A tud�s v�g�l is a skolasztika egyik legsikeresebb ellenfele lett. A sv�d akad�mia szervez�se k�zben �rte a hal�l.
18. A francia �llamf�rfi �s matematikus a jakobinusokt�l a "gy�zelem megszervez�je" nevet kapta. K�s�bb Nap�leon had�gyminiszterr� nevezte ki, majd amikor a cs�sz�r Elba sziget�r�l visszaj�tt, bel�gyminiszter lett, gr�fi c�met kapott. T�bb fontos matematikai m�ve jelent meg, termodinamikai k�rfolyamatot neveztek el r�la.
19. A nagy francia �llamf�rfi, a XIX. sz�zad egyik legnagyobb hadvez�re sokat kac�rkodott a matematik�val. Pl. az � megoldott feladata a k�vetkez� is: Adott k�rbe szerkessz�nk csak k�rz� seg�ts�g�vel n�gyzetet �gy, hogy cs�csai a k�rvonalra essenek. (T�nyleg, hogyan kell?)
20. Az alexandriai matematikus, fizikus, mechanikus �s feltal�l� szerkesztette meg az els� g�zg�pet �s az els� sz�k�kutat. A matematik�ban a h�romsz�g egyik ter�letk�plete viseli nev�t.
21. A Szamosz sziget�r�l sz�rmazott g�r�g matematikus az �kor egyik legnagyobb tekint�ly�nek sz�m�tott. Felfedezte az irracion�lis sz�mokat, � haszn�lta el�sz�r a "szf�r�k zen�je" kifejez�st, tan�tv�nyai nevezt�k el a vil�got kozmosznak. A ma legismertebb matematikai t�telt r�la nevezt�k el. (Persze a t�telt nem � fedezte fel; m�r i.e. 2000 k�r�l ismert�k Mezopot�mi�ban.)
22. Angol matematikus �s filoz�fus, a matematikai logika egyik megalapoz�ja volt. Sokir�ny� munk�ss�g��rt 1950-ben irodalmi Nobel d�jat kapott. Az � nev�hez f�z�dik a h�res anti�ma: nem l�tezik az �sszes halmaz halmaza. (Mi ebben a paradoxon?)
23. A k�z�piskolai tan�rai rendre nem �rtett�k a fiatal di�k gondolatmenet�t, ez�rt 16 �vesen jelentkezett a f�iskol�ra. Itt visszautas�tott�k a felv�teli dolgozat�t. T�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ut�n eljutott a sz�beli vizsg�ra, ahol ism�t k�nos meglepet�s �rte: a biztos k�zzel �rt megold�sokat nem �rtette a vizsg�ztat� tan�r. A tan�rk�pz� int�zet b�r�l�i p�lyamunk�j�t egy sz�val utas�tott�k vissza: "�rthetetlen." Hal�los �gy�n�l s�r� b�tyj�hoz �gy sz�lt: "Ne s�rj, nekem minden er�mre sz�ks�gem volt, hogy ennyi id�s koromban meg tudjak halni." Hal�la ut�n f�l �vsz�zaddal ismert�k fel a matematikusok az �ltala kifejlesztett csoportelm�let jelent�s�g�t; hat�sa szinte ma is felm�rhetetlen.
24. Sokoldal� tehets�g, Gauss k�zeli bar�tja volt. Nev�t �rzi a soksz�gek �tdarabolhat�s�g�nak t�tele: K�t egyenl� ter�let� soksz�g mindig felbonthat� p�ronk�nt egybev�g� s�kidomok �sszeg�re. Versesk�tete jelent meg, dr�ma�r�ssal foglalkozott (�t szomor�j�t�k c. dr�m�ja megel�zte pl. Katona J�zsef B�nk b�nj�t a kolozsv�ri p�ly�zaton), a Magyar Tud�s T�rsas�g 1832-ben tagjai k�z� v�lasztotta n�prajzi, nyelv�szeti �s erd�szeti tanulm�nyai�rt. Fia a legnagyobb magyar matematikus.
25. Kor�nak legnagyobb matematikusa, fizikusa �s csillag�sza volt. Egy �zben gondtalanul �cs�rg�tt az almafa alatt, mikor fej�re esett egy alma, s m�ris megsz�letett a gravit�ci� felfedez�se. (Persze a londoni k�rengetegben nem voltak almaf�k: a pestis el�l menek�l� tud�s �ppen woolsthorpe-i birtok�n tart�zkodott. A f�t egy�bk�nt 1826-ban d�nt�tte ki egy sz�lvihar.)
26. Mintegy 90 nagyobb m�vet �rt, a Naprendszer keletkez�s�nek elm�let�t�l eg�szen a val�sz�n�s�gsz�m�t�s filoz�fi�j�ig. A francia tud�s politikai p�lyafut�sa is "sikeres" volt: buzg� republik�nus, Nap�leon alatt bel�gyminiszter, k�s�bb szen�tor, a cs�sz�rs�g gr�fja, majd a restaur�ci� ut�n m�rki lett.
27. A k�s�bbi �r�nak di�kkor�ban gyakran volt migr�nje, �s fejf�j�s�t matematikai probl�m�k kital�l�s�val mulasztotta el. Piarista papk�nt a nagyszombati egyetem matematika tan�ra lett, az ut�kor azonban Etelka c�m� sz�pirodalmi reg�ny�re eml�kezik legink�bb. (Ez volt az els� igazi magyar nyelv� k�nyvsiker.)
28. Alexandri�ban m�k�d� g�r�g matematikus, fizikus, csillag�sz volt. �rt m�g grammatikai �s filoz�fiai munk�kat, tank�ltem�nyei is fennmaradtak. � hat�rozta meg el�sz�r elfogadhat� pontoss�ggal a F�ld sugar�t; ez a m�r�s az emberis�g egyik legnagyobb szellemi teljes�tm�nye. Nev�t a pr�mkeres�s szita-m�dszere �rzi. (Hogyan t�rt�nt a m�r�s?)
29. Tizenn�gy �ves kor�ban be�ratt�k egy koll�giumba, ahol n�gy �s f�l �v alatt – t�bbek k�z�tt a matematika miatt – nem siker�lt fels�bb oszt�lyba l�pnie. K�s�bb a kiv�l� angol �llamf�rfi egyszem�lyben volt had�gyminiszter �s minisztereln�k is, 1953-ban pedig megkapta az irodalmi Nobel-d�jat.
30. Laplace, a XVIII–XIX. sz�zad h�res matematikusa egy �gitestekkel kapcsolatos, igen neh�z probl�m�t vizsg�lt. Napokig dolgozott, a hallban felszerelt nagy t�bl�t tele�rta, de nem jutott eredm�nyre. �ri�si volt meglepet�se �s �r�me, mikor egyszer hazat�rve megpillantotta a t�bl�n a levezetett �s k�pletbe foglalt eredm�nyt. M�g nagyobb volt azonban elk�ped�se, mikor megtudta, hogy saj�t lak�ja oldotta meg a feladatot. A lak�j k�s�bb vil�gh�r� matematikus lett, a P�terv�ri Akad�mia tagja; alapvet� integr�lt�tel �rzi nev�t.
31. Az egyetemen matematik�t �s fizik�t tanult, az irodalom szakot csak levelez�k�nt v�gezte el, m�gis �r�k�nt lett vil�gh�r�. 1970-ben irodalmi Nobel-d�jat kapott.
32. Vil�gn�zete �s tudom�nyos szeml�letm�dja a mai napig �rezteti hat�s�t. Jelent�s volt geometriai, optikai, mechanikai �s kozmog�niai munk�ss�ga, de foglalkozott pl. meteorol�giai fizik�val is. Megalapozta az analitikus geometri�t. A der�ksz�g� koordin�ta-rendszer elnevez�s�n k�v�l pl. az � nev�t �rzi a b�v�rharangok elv�n m�k�d� Cartesius-b�v�r is.
33. A vil�gh�r� fest� 1514-ben k�sz�lt Melancholia c�m� r�zmetszet�n szerepel az al�bbi sz�mt�bl�zat (amellyel a m�v�sz a kor misztikus hangulat�t pr�b�lta �rz�keltetni):

    16	3	2	13
    5	10	11	8
    9	6	7	12
    4	15	14	1

    (Mi ennek a t�bl�zatnak az �rdekess�ge?)

34. Az els� ismert g�r�g matematikus volt. Lefektette a h�romsz�gek �s k�r�k geometri�j�nak alapjait. Egyiptomi �tja alatt csod�latba ejtette Amazisz f�ra�t: �szrev�teleket tett a N�lus �rap�ly-jelens�geivel, egyetlen bottal meghat�rozta a piramis magass�g�t, megj�solta egy napfogyatkoz�s pontos id�pontj�t. Az olimpiai j�t�kok n�z�se k�zben halt meg.
35. Az oxfordi matematikatan�r pap h�rnev�t �r�k�nt szerezte: az Alice Csodaorsz�gban c�m� reg�nyt Lewis Caroll �ln�ven �rta.
36. A zseni�lis francia matematikust politikai ellenfeleinek egyik �gyn�ke p�rbajra k�nyszer�tette. A p�rbaj el�tti �jszak�n siet�sen lejegyezte level�ben a mai modern algebra alapgondolatait. Megmutatta pl, hogy melyek azok az egyenlett�pusok, amelyeket a n�gy alapm�velettel �s gy�kvon�ssal megoldhatunk; �gy v�gleges v�laszt adott az algebrai egyenletek t�bbsz�z �ves probl�m�j�ra. A m�snapi p�rbajban hal�los sebet kapott.

     

    Nevek:

1. Arkhim�d�sz (i.e. 287–212)
2. Bolyai Farkas (1775–1856)
3. Cardano, Girolamo (1501–1576)
4. Carnot, Lazare Nicolas (1753–1823)
5. Churchill, Sir Winston (1874–1965)
6. Descartes, Ren� (1596–1650)
7. Dodgson, Charles (1832–1898)
8. Dugonics Andr�s (1740–1818)
9. D�rer, Albrecht (1471–1528)
10. Einstein, Albert (1879–1955)
11. Eratoszthen�sz (i.e. 276–196)
12. F�st Mil�n (1888–1967)
13. Galois, Evariste (1811–1832)
14. H�ron (i.e. I. sz.)
15. Laplace, Pierre Simon (1749–1827)
16. Nap�leon, Bonaparte (1769–1821)
17. Newton, Sir Isaac (1643–1727)
18. Ottlik G�za (1912–1990)
19. Osztrogradszkij, Mihail Vasziljevics (1801–1862)
20. Pascal, Blaise (1623–1662)
21. Pitagorasz (i.e. VI. sz.)
22. Russel, Lord Bertrand (1872–1970)
23. Szolzsenyicin, Alekszandr (1918– )
24. Th�lesz (i.e. 624?–546?)
25. T�th �rp�d (1886–1928)

(�ssze�ll�totta: Orosz Gyula, Fazekas Mih�ly F�v. Gyak. Gimn�zium)