Az alábbi történetekhez a 25 név közül egy-egy tartozik (egy név többhöz is tartozhat).

Feladat a megfelelő párok megtalálása.

1. Történt egyszer, hogy az ókor legnagyobb, alkotó görög matematikusa meztelenül rohangászott Szirakuza utcáin.
2. A vagyonos, nemesi családból származó ifjú bejárta Európa hadszíntereit. Szolgált Hollandiában orániai Móricz hadseregében, később a bajor hadsereg kötelékébe állt. Harcolt a fehérhegyi ütközetben, ahol a katolikus liga leverte a protestáns cseh rendeket, részt vett Érsekújvár ostromában is. Végezetül Richelieu alatt La Rochelle ostrománál is jelen volt. A katonáskodás nem hatott szellemi életére bénítólag. Pl. 23 éves korában fogalmazta meg híres formuláját: "Gondolkodom, tehát vagyok."
3. Egyszer a "matematika Mozartjának" sürgősen Párizsba kellett utaznia.
   – Mennyi idő alatt érhetek leggyorsabban Párizsba? – kérdezte a fogadóst.
   – Egy lóval három óra alatt! – hangzott a felelet.
   – És ha kétlovas kocsit bérlek?
   – Két órán belül odaér. Sőt négy lóval egy óra hosszát sem tart az út – mondta a buzgó fogadós.
   – Pompás! – mosolyodott el a matematikus. – Akkor tán adjon tizenkét lovat és már helyben is vagyok.
4. A nagyszerű író és fordító diákkorában az 1931. évi Kürschák-versenyen nem boldogult a következő feladattal: "Legyen p a 2-nél nagyobb törzsszám. Hány megoldása van a 2/p=1/x+1/y egyenletnek, ha x és y különböző pozitív egész számok?"
   A verseny után, hazafelé viszont fejben megtalálta a megoldást. (Tényleg, hány megoldás van?)
5. A nagy tekintélyű tudós egyik jellemző története a következő. A francia akadémia titkári székére Fouriert és Biot-t jelölték. Hogy egyik jelölt jóindulatát se veszítse el, emberünk a kalapjába tett két szavazócédulát, az egyiket kihúzta, látványosan megsemmisítette, a másikkal szavazott. Az eljárás kínos szépséghibája, hogy szomszédja észrevette: mindkét cédulára eredetileg Fourier nevét írta fel.
6. A milétoszi matematikus a hét görög bölcs egyike volt. Vele esett meg az a nevezetes történet, hogy asztrológiai vizsgálatai közben "nem nézett a lába elé", s egy gödörbe zuhant. Mély bölcsessége nyilvánult meg akkor is, amikor egy tanítványa megkérdezte: "Mi a legkönnyebb a világon?" A tudós válasza: "Másoknak tanácsot adni". Egy geometriai alaptételt róla neveztek el.
7. A XX. század szellemi életének egyik vezéregyénisége diákkorában igen gyenge tanuló volt. Nem tudta elvégezni a müncheni középiskolát, első nekifutásra megbukott a főiskolai felvételi vizsgáján is. Később azért megkapta a fizikai Nobel-díjat. Amikor a Sorbonne-on háromnapos, nehéz matematikát alkalmazó előadássorozatot tartott, az egyik tudós megjegyezte: "Az első előadást még valamennyien egész jól megértettük. A másodikat csupán az előadó és az úristen értette meg. A harmadikat már kizárólag csak az úristen."
8. Nevéhez fűződik a differenciál- és integrálszámítás feltalálása, a binomiális sorfejtés, numerikus egyenletek közelítő megoldásainak alkalmazása; foglalkozott kúpszeletekkel és harmadfokú görbékkel, s mindezt korszakalkotó mechanikai és optikai eredményei mellett végezte. Tagja volt a Lordok Házának is. (Bár összesen egyszer szólalt fel: "Uraim, ha nincs kifogásuk ellene, azt kérném, csukják be az ablakot. Félek, hogy megnáthásodom.")
9. Az alábbi történet a "valószínűségszámítás atyjával" történt meg. Bár igen békés természetű ember volt, történt egyszer, hogy egy izgága honfitársa mindenáron párbajozni akart vele.
   – Rólam köztudott, hogy elvi ellensége vagyok a párbajoknak – mérte fel ellenfelét. – Önnel azonban hajlandó vagyok kiállni.
   – És milyen fegyvernemet választ?
   A tudós ridegen elnézett ellenfele feje felett:
   – A matematikát, uram, és ön máris halott…
10. Az olasz reneszánsz matematikus, filozófus, orvos és asztrológus nagyon sokat adott arra, hogy jóslatai beigazolódjanak. Miután megjósolta saját halálának időpontját, s néhány héttel a határidő lejárta előtt nem érzett semmilyen végzetes előjelet, nem vett több ételt magához. A beígért napon – a tudomány érdekében – éhenhalt.
11. A kiváló költő és műfordító neve szerepel a KöMaL első évfolyamának feladatmegoldói között.
12. A tizenkét éves kisfiút apja görögül és latinul taníttatta. Az unalmas nyelvtanulás közben belehallgatott a felnőttek beszélgetésébe, megkérdezte, mik azok a "síkidomok" és "szögek", amikről folyik a szó, majd egy széndarabbal rajzolgatva rögtön kiszámolta a háromszögek belső szögeinek összegét. A fiúból később híres matematikus és filozófus lett.
13. A nagytekintélyű, univerzális tudós 27 éves korában lett a cambridge-i egyetem tanszékvezetője. Tagja volt a párizsi és londoni tudományos akadémiának (utóbbinak 25 éven át elnöke), munkája elismeréseként Anna királynő 1695-ben lovagi címet adományozott neki. Megtiszteltetésként uralkodók kísérhették utolsó útjára (pl. a kenti herceg cipelte koporsóját).
14. Amikor a neves költő és író elolvasta Péter Rózsa "Játék a végtelennel" című matematika könyvét, elragadtatottan nyilatkozott róla.
15. A matematikus nevét – az általa felfedezett kardántengely elnevezésén kívül – a harmadfokú egyenlet megoldóképlete őrzi.
16. Rendkívül tehetséges matematikus, fizikus és csillagász volt. Alacsony sorból küzdötte fel magát: 1810-ben már majdnem minden európai tudományos akadémia tagjává választotta. Az Égi Mechanika c. könyvére Napóleon azt a megjegyzést tette, hogy "sok száz oldalon szól az égről, de a jóisten sehol sem szerepel benne". A válasz: "Nem volt szükségem erre a hipotézisre, Sire."
17. Az ifjúkorában a jezsuitáknál tanult francia matematikus, fizikus és filozófus a matematika szigorú deduktív eljárásában vélte felismerni a gondolkodás legáltalánosabb, minden tudomány területén alkalmazható módszerét, fő műve az "Értekezések a módszerről". Filozófiáját sem a holland protestáns teológusok, sem a francia egyház nem nézte jó szemmel. A tudós végül is a skolasztika egyik legsikeresebb ellenfele lett. A svéd akadémia szervezése közben érte a halál.
18. A francia államférfi és matematikus a jakobinusoktól a "győzelem megszervezője" nevet kapta. Később Napóleon hadügyminiszterré nevezte ki, majd amikor a császár Elba szigetéről visszajött, belügyminiszter lett, grófi címet kapott. Több fontos matematikai műve jelent meg, termodinamikai körfolyamatot neveztek el róla.
19. A nagy francia államférfi, a XIX. század egyik legnagyobb hadvezére sokat kacérkodott a matematikával. Pl. az ő megoldott feladata a következő is: Adott körbe szerkesszünk csak körző segítségével négyzetet úgy, hogy csúcsai a körvonalra essenek. (Tényleg, hogyan kell?)
20. Az alexandriai matematikus, fizikus, mechanikus és feltaláló szerkesztette meg az első gőzgépet és az első szökőkutat. A matematikában a háromszög egyik területképlete viseli nevét.
21. A Szamosz szigetéről származott görög matematikus az ókor egyik legnagyobb tekintélyének számított. Felfedezte az irracionális számokat, ő használta először a "szférák zenéje" kifejezést, tanítványai nevezték el a világot kozmosznak. A ma legismertebb matematikai tételt róla nevezték el. (Persze a tételt nem ő fedezte fel; már i.e. 2000 körül ismerték Mezopotámiában.)
22. Angol matematikus és filozófus, a matematikai logika egyik megalapozója volt. Sokirányú munkásságáért 1950-ben irodalmi Nobel díjat kapott. Az ő nevéhez fűződik a híres antióma: nem létezik az összes halmaz halmaza. (Mi ebben a paradoxon?)
23. A középiskolai tanárai rendre nem értették a fiatal diák gondolatmenetét, ezért 16 évesen jelentkezett a főiskolára. Itt visszautasították a felvételi dolgozatát. Többszöri próbálkozás után eljutott a szóbeli vizsgára, ahol ismét kínos meglepetés érte: a biztos kézzel írt megoldásokat nem értette a vizsgáztató tanár. A tanárképző intézet bírálói pályamunkáját egy szóval utasították vissza: "Érthetetlen." Halálos ágyánál síró bátyjához így szólt: "Ne sírj, nekem minden erőmre szükségem volt, hogy ennyi idős koromban meg tudjak halni." Halála után fél évszázaddal ismerték fel a matematikusok az általa kifejlesztett csoportelmélet jelentőségét; hatása szinte ma is felmérhetetlen.
24. Sokoldalú tehetség, Gauss közeli barátja volt. Nevét őrzi a sokszögek átdarabolhatóságának tétele: Két egyenlő területű sokszög mindig felbontható páronként egybevágó síkidomok összegére. Verseskötete jelent meg, drámaírással foglalkozott (Öt szomorújáték c. drámája megelőzte pl. Katona József Bánk bánját a kolozsvári pályázaton), a Magyar Tudós Társaság 1832-ben tagjai közé választotta néprajzi, nyelvészeti és erdészeti tanulmányaiért. Fia a legnagyobb magyar matematikus.
25. Korának legnagyobb matematikusa, fizikusa és csillagásza volt. Egy ízben gondtalanul ücsörgött az almafa alatt, mikor fejére esett egy alma, s máris megszületett a gravitáció felfedezése. (Persze a londoni kőrengetegben nem voltak almafák: a pestis elől menekülő tudós éppen woolsthorpe-i birtokán tartózkodott. A fát egyébként 1826-ban döntötte ki egy szélvihar.)
26. Mintegy 90 nagyobb művet írt, a Naprendszer keletkezésének elméletétől egészen a valószínűségszámítás filozófiájáig. A francia tudós politikai pályafutása is "sikeres" volt: buzgó republikánus, Napóleon alatt belügyminiszter, később szenátor, a császárság grófja, majd a restauráció után márki lett.
27. A későbbi írónak diákkorában gyakran volt migrénje, és fejfájását matematikai problémák kitalálásával mulasztotta el. Piarista papként a nagyszombati egyetem matematika tanára lett, az utókor azonban Etelka című szépirodalmi regényére emlékezik leginkább. (Ez volt az első igazi magyar nyelvű könyvsiker.)
28. Alexandriában működő görög matematikus, fizikus, csillagász volt. Írt még grammatikai és filozófiai munkákat, tankölteményei is fennmaradtak. Ő határozta meg először elfogadható pontossággal a Föld sugarát; ez a mérés az emberiség egyik legnagyobb szellemi teljesítménye. Nevét a prímkeresés szita-módszere őrzi. (Hogyan történt a mérés?)
29. Tizennégy éves korában beíratták egy kollégiumba, ahol négy és fél év alatt – többek között a matematika miatt – nem sikerült felsőbb osztályba lépnie. Később a kiváló angol államférfi egyszemélyben volt hadügyminiszter és miniszterelnök is, 1953-ban pedig megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
30. Laplace, a XVIII–XIX. század híres matematikusa egy égitestekkel kapcsolatos, igen nehéz problémát vizsgált. Napokig dolgozott, a hallban felszerelt nagy táblát teleírta, de nem jutott eredményre. Óriási volt meglepetése és öröme, mikor egyszer hazatérve megpillantotta a táblán a levezetett és képletbe foglalt eredményt. Még nagyobb volt azonban elképedése, mikor megtudta, hogy saját lakája oldotta meg a feladatot. A lakáj később világhírű matematikus lett, a Pétervári Akadémia tagja; alapvető integráltétel őrzi nevét.
31. Az egyetemen matematikát és fizikát tanult, az irodalom szakot csak levelezőként végezte el, mégis íróként lett világhírű. 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
32. Világnézete és tudományos szemléletmódja a mai napig érezteti hatását. Jelentős volt geometriai, optikai, mechanikai és kozmogóniai munkássága, de foglalkozott pl. meteorológiai fizikával is. Megalapozta az analitikus geometriát. A derékszögű koordináta-rendszer elnevezésén kívül pl. az ő nevét őrzi a búvárharangok elvén működő Cartesius-búvár is.
33. A világhírű festő 1514-ben készült Melancholia című rézmetszetén szerepel az alábbi számtáblázat (amellyel a művész a kor misztikus hangulatát próbálta érzékeltetni):

    16	3	2	13
    5	10	11	8
    9	6	7	12
    4	15	14	1

    (Mi ennek a táblázatnak az érdekessége?)

34. Az első ismert görög matematikus volt. Lefektette a háromszögek és körök geometriájának alapjait. Egyiptomi útja alatt csodálatba ejtette Amazisz fáraót: észrevételeket tett a Nílus árapály-jelenségeivel, egyetlen bottal meghatározta a piramis magasságát, megjósolta egy napfogyatkozás pontos időpontját. Az olimpiai játékok nézése közben halt meg.
35. Az oxfordi matematikatanár pap hírnevét íróként szerezte: az Alice Csodaországban című regényt Lewis Caroll álnéven írta.
36. A zseniális francia matematikust politikai ellenfeleinek egyik ügynöke párbajra kényszerítette. A párbaj előtti éjszakán sietősen lejegyezte levelében a mai modern algebra alapgondolatait. Megmutatta pl, hogy melyek azok az egyenlettípusok, amelyeket a négy alapművelettel és gyökvonással megoldhatunk; így végleges választ adott az algebrai egyenletek többszáz éves problémájára. A másnapi párbajban halálos sebet kapott.

     

    Nevek:

1. Arkhimédész (i.e. 287–212)
2. Bolyai Farkas (1775–1856)
3. Cardano, Girolamo (1501–1576)
4. Carnot, Lazare Nicolas (1753–1823)
5. Churchill, Sir Winston (1874–1965)
6. Descartes, René (1596–1650)
7. Dodgson, Charles (1832–1898)
8. Dugonics András (1740–1818)
9. Dürer, Albrecht (1471–1528)
10. Einstein, Albert (1879–1955)
11. Eratoszthenész (i.e. 276–196)
12. Füst Milán (1888–1967)
13. Galois, Evariste (1811–1832)
14. Héron (i.e. I. sz.)
15. Laplace, Pierre Simon (1749–1827)
16. Napóleon, Bonaparte (1769–1821)
17. Newton, Sir Isaac (1643–1727)
18. Ottlik Géza (1912–1990)
19. Osztrogradszkij, Mihail Vasziljevics (1801–1862)
20. Pascal, Blaise (1623–1662)
21. Pitagorasz (i.e. VI. sz.)
22. Russel, Lord Bertrand (1872–1970)
23. Szolzsenyicin, Alekszandr (1918– )
24. Thálesz (i.e. 624?–546?)
25. Tóth Árpád (1886–1928)

(Összeállította: Orosz Gyula, Fazekas Mihály Főv. Gyak. Gimnázium)