Ments�k meg a vil�got!

N�pszabads�g

Ha egy gimnazista elk�pzel�sei a j�v�beli iskol�j�r�l, �s egy gyakorl� egyetemi tan�r tapasztalatai �sszhangban vannak...

- K�zgazd�sz vagy informatikus - B�lint szerint a tov�bbtanul�k t�bbs�ge ezt akarja, ez�rt nemsok�ra t�l sok lesz mindkett�b�l. Nem �gy, mint energetikusb�l, akiknek az olajk�szlet kimer�l�se ut�ni energiav�ls�got kell majd megoldaniuk.

G�cs Iv�n, a BME tansz�kvezet�-helyettese �s docense szerint B�lint okosan gondolkozik. B�r energiav�ls�got � maga nem prognosztiz�l, a F�ld sz�k�s olajk�szlete miatt egyel�re val�ban az energiaell�t�s t�nik a XXI. sz�zad legnagyobb probl�m�j�nak. A fenntarthat� fejl�d�s - mint mondja - manaps�g is divatos kifejez�s, de hi�nya 30-40 �v m�lva lehet igaz�n komoly probl�ma (az el�rejelz�sek szerint akkorra fogy el az olaj, b�r 30 �vvel ezel�tt is ugyanezt j�solt�k, elk�pzelhetetlennek tartva, hogy az ember ak�r t�bb mint 25 doll�rt is k�lt majd egy barrel fekete arany el��ll�t�s�ra). A halogat�s nem j� taktika, ezzel egy�tt az egyetemi tanulm�nyaikat most kezd� energetikusoknak lesz munk�juk b�ven.

A gimnazista fi� �ltal�nos iskolai technikatan�r�nak is k�sz�nheti, hogy ennyire �rdekl�d� �s - a docens szerint is - t�j�kozott fiatalemberr� v�lt. Nemcsak az er�m�vekr�l sz�l� �r�kat tal�lta izgalmasaknak, hanem a klubszer� �sszej�veteleket is, amelyeket a technikatan�r di�kjainak szervezett. B�lint �gy gondolja, egyetemi oktat�ival nem lesz szem�lyes kapcsolata, �s az el�ad�ban csak t�volr�l hallgatja majd �ket. V�zi�ja szerint egy-egy zseni tan�tja, aki bizonyos szinten �tl�tja az eg�sz tudom�ny�gat, de ha szakter�let�n k�v�l es� t�mak�r ker�l sz�ba, koll�g�j�hoz ir�ny�tja a k�rdez� di�kot.

A harminc �ve tan�t� G�cs Iv�n azt mondja, a j� oktat�k �tl�tj�k az energetika eg�sz�t, f�ggetlen�l att�l, hogy egy-egy ter�leten kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jtanak-e. Ebben a tudom�ny�gban a komplexit�s az�rt k�l�n�sen fontos, mert az �sszef�gg�sekre �p�l, �gy a tan�rok egyik f� feladata, hogy a hallgat�knak egyfajta �sszk�pet adjanak �t. Ugyanakkor az energetika annyira szerte�gaz�, hogy B�lint csak n�gy-�t diplom�val a zseb�ben l�tn� �t teljesen, �gy els� k�rben hidrol�gusnak �s geol�gusnak k�pezhetn� mag�t. A tan�r �r szerint az erre a p�ly�ra k�sz�l� az�rt j�rhat j�l az energetikai szakkal, mert igen sz�les k�rben ny�jt ismereteket. A szakm�ra jellemz� a specializ�l�d�s, de �t-t�z �v tapasztalat ut�n m�r majdnem mindegy, hogy az egyetemen eredetileg mit tanult az energetikus.

B�lint v�rja, hogy az els� k�t �vben megismerkedjen az alapokkal, amelyekkel m�r a k�z�piskol�ban is foglalkozott, persze kev�sb� behat�an, mint leend� egyetem�n. (�gy n�gy-�t k�l�nf�le tant�rgy foglalkozik majd fizik�val.) K�zben megtal�lhatja az energetika sz�m�ra leg�rdekesebb r�sz�t, �s a k�pz�s m�sodik fel�ben komolyabban is foglalkozhat vele. �gy k�pzeli, az egyetemen kev�s �vsz�m �s sok defin�ci� v�rja, amelyeket els�re nem felt�tlen meg�rtenie kell.

- Az energetik�ban - mondja G�cs Iv�n - a folyamatok a l�nyegesek, �gy val�ban nincs sz�ks�g t�l sok �vsz�mra. (Egy�bk�nt � maga sem �vsz�mp�rti - mikor annyi id�s volt, mint B�lint, a t�rt�nelem nem tartozott az er�ss�gei k�z�.) Akad azonban n�h�ny meghat�roz�s - mint a termodinamika alapt�rv�nye -, amelyeket a di�knak �lm�b�l felzavarva is tudnia kell, de a tananyag bifl�zand� r�sze j�val kisebb, mint sok m�s int�zm�nyben, el�g, ha a paragrafusokat magol� jog�szhallgat�kra gondolunk.

A harmadik szemeszterrel lez�rulnak a term�szettudom�nyi tant�rgyak. (Ezek k�z�tt szerepel a mechanika, a h�-, az �raml�s- �s a villamoss�gtan, amelyek mind fizikai t�rgyak.) Ezut�n a hallgat�k az energetikai gondolkod�s alapjait saj�t�tj�k el, ekkor ismerkednek meg a lehets�ges szakir�nyokkal. Az oktat� �gy v�li, nem h�z�dik �les hat�r az alapt�rgyak �s a szakir�nyok k�z�tt, b�r egyre izgalmasabb a k�pz�s. Az utols� h�rom szemeszterre szakosodhat az imm�r harmad�ves: az �p�let-, a villamos-, a h�- vagy az atomenergetika ter�let�n folytatja tanulm�nyait. Az alapdiploma ut�n elhelyezkedhet, vagy mesterdiplom�t szerezhet, a k�vetkez� l�pcs� a doktori c�m.

- Ha felvesznek - tervezget B�lint -, �s kib�rom az els� k�t �vet, az atomenergi�t v�lasztom, �s mesterdiplom�t szerzek. Azt�n tal�n ir�ny Norv�gia.

- A biciklihez nem tudok hozz�sz�lni - tr�f�lkozik a professzor -, de a vil�gmegv�lt�sra manaps�g az energetika a legalkalmasabb a hittudom�nyok mellett.