Hindu matematika
2004.12.08. 10:59
Hindu matematika az korban
A legrgebb matematikai vonatkozs hindu szvegek, a "Szulvaszutrk" egyes rszei i.e. 500-bl valk. Ezek tbbek kztt vallsi szertartsok lersait is tartalmazzk. Kzttk pldul az oltr ptsvel kapcsolatban elõfordulnak matematikai termszetû problmk. Ezen utastsok a ngyzet, tglalap rajzolsra, sszefggs a ngyzet oldala s tlja kztt, krk, ngyzetek terlete. Felbukkan a Pitagorasz-ttel is. Igen pontos kzeltõ rtket adtak a 2 s a p szmra. Tzes szmrandszert hasznltak, de helyi rtk nlkl. Kln jeleik voltak az 1, 2, …, 10, 20, 30, …, 100, 200, …, 1000, 2000, 3000, … szmra.
A Rmai Birodalom hanyatlsval a matematika fejlõdsnek slypontja Indiba tevõdtt at. E korszaknak az elsõ rsos emlkei a "Sziddhantk". E knyvek tartalma fõled csillagszat s a vele kapcsolatos trigonometria. Bennk a hatvanas szmrendszer hasznlata mutatja az erõs babilniaia hatst. Az i.sz. 300-400 tjn keletkezett "Szurija Sziddhanta" hrtblzat helyett sinus-tblzatot tartalmaz. Valsznû, hogy eredeti hindu alkots.
Az akkori India matematikai iskoli fõleg Udzsainban (Kzp-India) s Majszurban (Dl-India) voltak. Az V. szzadtl kezdve sok indiai matematikai mû maradt fent. A leghresebb matematikusok kz tartozott akkor rjabhata (476-550?), s Brahmagupta (598-660?). Fõleg az aritmetika s az algebra rdekelte õket. Szerettk a hatrozatlan egyenleteket. Az ax+by=c alak hatrozatlan egyenlet elsõ ltalnos megoldsa Brahmagupta nevhez fûzõdik. Ksõbb geometrival is foglalkoztak, fõleg trigonometrival. Arjabhata a prtkt 3,1416-nak vette.
Megemltjk mg a majszuri iskolhoz tartoz Mahavira (580 krl) nevt, aki hromszgekkel s ngyszgekkel foglalkozott.
Krlbell a 200-400. vek folyamn trtnhetett, hogy a tzes szmrendszer s a helyirtk-rendszer Indiban sszetvzõdtt a tzes helyirtk rendszerr, amint errõl egy 595-bõl fennmaradt dtum tanskodik. Nagyon bizonytalan eredetû, s keletkezsi ideje is nehezen, csak tg ahtrok kzt becslhetõ a "Bakshali kzirat" nevû hindu rsos emlkek. Ez a nyrfakreg lepokra rt matematikai munka a III. s XII. szzadok kztt keletkezett. Ebben a zrus jellsre vonst hasznltak.
E kor sorrendben utols nagy matematikusa: Bhszkara. 1150 tjn munklkodott Udzsainban. Mr meg tudta oldani pldul az x2-45x=250 msodfok egyenletet, br nem vette szmtsba a negatv gykket. Õ rta a hossz ideig irnyt mutat matematikai feladatgyûjtemnyt, a "Lilavati"-t.
Az õsi hindu matematiknak ksznheti az emberisg a tzes helyirtk-rendszert, amely az arabok kzvettsvel, Kzel-Keleten t Eurpban s vgl az egsz Fldn elterjedt.
VISSZA
|