S�lyi Istv�n - Miskolci �vek
	Az �letrajz let�lt�se (pdf)

�let�nek budapesti szakasz�ban megszerzett tudom�nyos felk�sz�lts�ge, g�p�szm�rn�ki tev�kenys�ge, mûszaki egyetemi �s mûszaki fõiskolai oktat�si tapasztalatai, pedag�giai �s jogi �rz�ke alapj�n, a benne rejlõ szervezõk�szs�g�t latba vetve kiapadhatatlannak tûnt energi�val �s tenni akar�ssal, a saj�t �s m�sok munk�ja ir�nti ig�nyess�ggel �s erk�lcsi m�rc�vel, k�zvetlen emberi magatart�ssal, sz�v�nek �s agy�nak minden erej�vel munk�lkodott Miskolcon igen-igen sok ter�leten.

Oktat�s szervez�se, fiatalok tudom�nyos tev�kenys�g�nek seg�t�se:
Az oktat�s a Neh�zipari Mûszaki Egyetemen 1949. szeptember 18-�n kezdõd�tt 500 elsõ�ves b�nyam�rn�k-, koh�m�rn�k- �s g�p�szm�rn�k hallgat�val. A rektor az elsõ tan�vben Sz�deczky Kardos Elem�r volt, a tan�ri kar pedig a k�vetkezõ (z�r�jelben az elsõ f�l�vben elõadott tant�rgyak): Borb�ly Samu (matematika), Doktorits Istv�n (fizika), Petrich G�za (�br�zol� geometria), S�lyi Istv�n (mechanika), Szarvas P�l (k�mia) �s Terpl�n Z�n� (�ltal�nos g�ptan, g�prajz).

S�lyi Istv�n megszervezte, kialak�totta �s 22 �ven �t az 1970/71 tan�v v�g�ig vezette a Mechanikai Tansz�ket. 1950. febru�r 28-t�l kinevezett egyetemi tan�r. Az 1949/50-es tan�vben negyedmag�val alkotta a tansz�ket. Az oktat�i l�tsz�m - a feladatok n�veked�s�vel p�rhuzamosan term�szetesen fokozatosan nagyobb lett, �s nyug�llom�nyba vonul�sakor, 1974-ben m�r 21 fõt sz�ml�lt. Ehhez j�tt m�g ugyanabban az idõben 4 akad�miai �ll�son l�võ kutat�.
Az elsõ tan�vben minden elõad�st maga tartott �s egyed�l vizsg�ztatta a nagy l�tsz�m� hallgat�s�got. Elõad�sai rendk�v�l logikusan fel�p�tettek �s szabatosak voltak. Ehhez j�rult m�g nagyszerû t�blatechnik�ja, rajzk�szs�ge, sz�p �r�sa.

Oktat�si c�lkitûz�sei az al�bbiak szerint foglalhat�k �ssze:

1. a tananyag �sszef�ggõ �s szerves fel�p�t�se a matematika adekv�t eszk�zeivel, kiemelve k�z�l�k t�bb m�s mellett, a vektor- �s tenzorsz�m�t�st,
2. a mechanika �ltal�nos t�rv�nyeinek, elveinek, t�teleinek �s m�dszereinek elõt�rbe helyez�se �s ezek k�l�nf�le feladatokra t�rt�nõ alkalmaz�s�nak bemutat�sa,
3. tervszerû, j�l �tgondolt oktat�si tev�kenys�g �s a hallgat�s�g ezzel p�rhuzamos folyamatos tanulm�nyi munk�j�nak kialak�t�sa,
4. a mechanik�b�l, mint m�rn�ki alaptudom�nyb�l emelt szintû tud�ssal rendelkezõ g�p�szm�rn�k�k k�pz�se �s errõl oklev�l kiad�sa.

1. az 1964/65 tan�vtõl kezdve a mechanika fõbb fejezetei (dinamika, szil�rds�gtan) egym�sut�n t�bbsz�r ism�tlõdve ker�ltek elõad�sra, mindig magasabb szinten,
2. az 1965/66 tan�vtõl a mechanika heti elõad�saib�l egy �r�ra a hallgat�s�g k�t csoportra oszlott. Az egyik, kisebb csoport tov�bbi ismeretekrõl �s nehezebb, nagyobb �ttekintõ k�szs�get k�v�n� feladatokr�l hallott, ugyanakkor a m�sik, nagyobb csoport sz�m�ra a k�z�sen hallgatott elõad�sokon megismert tananyag egyszerûbb alkalmaz�sainak begyakorl�sa volt a c�l,
3. az �n�ll� alkalmaz�si k�szs�g, a hallgat�s�g rendszeres munk�j�nak �szt�nz�se �s egy�ttal elõrehalad�s�nak folyamatos �rt�kel�se �rdek�ben a tansz�k az 1961/62 tan�vtõl heti egy gyakorlati �ra keret�ben pontoz�ssal �rt�kelt �n�ll� foglakoz�sokat tartott,
4. a vizsg�k objektivit�s�nak elõseg�t�se �rdek�ben az 1963/64 tan�vtõl a tansz�ken foly� vizsg�k �r�sbeli �s sz�beli r�szbõl �lltak.