Slyi Istvn
2004.12.29. 14:37
letnek budapesti szakaszban megszerzett tudomnyos felkszltsge, gpszmrnki tevkenysge, mûszaki egyetemi s mûszaki fõiskolai oktatsi tapasztalatai, pedaggiai s jogi rzke alapjn, a benne rejlõ szervezõkszsgt latba vetve kiapadhatatlannak tûnt energival s tenni akarssal, a sajt s msok munkja irnti ignyessggel s erklcsi mrcvel, kzvetlen emberi magatartssal, szvnek s agynak minden erejvel munklkodott Miskolcon igen-igen sok terleten.
Oktats szervezse, fiatalok tudomnyos tevkenysgnek segtse: Az oktats a Nehzipari Mûszaki Egyetemen 1949. szeptember 18-n kezdõdtt 500 elsõves bnyamrnk-, kohmrnk- s gpszmrnk hallgatval. A rektor az elsõ tanvben Szdeczky Kardos Elemr volt, a tanri kar pedig a kvetkezõ (zrjelben az elsõ flvben elõadott tantrgyak): Borbly Samu (matematika), Doktorits Istvn (fizika), Petrich Gza (brzol geometria), Slyi Istvn (mechanika), Szarvas Pl (kmia) s Terpln Zn (ltalnos gptan, gprajz).
Slyi Istvn megszervezte, kialaktotta s 22 ven t az 1970/71 tanv vgig vezette a Mechanikai Tanszket. 1950. februr 28-tl kinevezett egyetemi tanr. Az 1949/50-es tanvben negyedmagval alkotta a tanszket. Az oktati ltszm - a feladatok nvekedsvel prhuzamosan termszetesen fokozatosan nagyobb lett, s nyugllomnyba vonulsakor, 1974-ben mr 21 fõt szmllt. Ehhez jtt mg ugyanabban az idõben 4 akadmiai llson lvõ kutat. Az elsõ tanvben minden elõadst maga tartott s egyedl vizsgztatta a nagy ltszm hallgatsgot. Elõadsai rendkvl logikusan felptettek s szabatosak voltak. Ehhez jrult mg nagyszerû tblatechnikja, rajzkszsge, szp rsa.
Oktatsi clkitûzsei az albbiak szerint foglalhatk ssze:
- a tananyag sszefggõ s szerves felptse a matematika adekvt eszkzeivel, kiemelve kzlk tbb ms mellett, a vektor- s tenzorszmtst,
- a mechanika ltalnos trvnyeinek, elveinek, tteleinek s mdszereinek elõtrbe helyezse s ezek klnfle feladatokra trtnõ alkalmazsnak bemutatsa,
- tervszerû, jl tgondolt oktatsi tevkenysg s a hallgatsg ezzel prhuzamos folyamatos tanulmnyi munkjnak kialaktsa,
- a mechanikbl, mint mrnki alaptudomnybl emelt szintû tudssal rendelkezõ gpszmrnkk kpzse s errõl oklevl kiadsa.
A Mechanikai Tanszk oktatsi feladatai az 1949/50-es tanvtõl kezdve tartalmukban s mennyisgkben is tbbszr bõvltek, mdosultak, de jellemzõ maradt, hogy a tanszk mindig elltta a Bnyamrnki Karon, a Kohmrnki Karon s a Gpszmrnki Karon (az 1955/56-1958/59 tanvekben a Fldmrõmrnki Karon is) a mûszaki mechanikai alaptantrgyak oktatst, ezek keretben a kinematika, a dinamika (statika, kinetika, rezgstan) s a szilrdsgtan anyagnak mûszaki egyetemeken szoksos elõadsait s gyakorlatait. Esetenknt a tanszk vllalta egyes bnyamrnki s kohmrnki szakokon a hidraulika oktatst is s elltta az 1954/55-1958/59 tanvekben az Aclszerkezetek (tartk) tantrgy elõadsait s gyakorlatait is. A feladatok bõvlst jelentette a lemez- s hjelmlet oktatsa a vegyipari gpszeti szakon az 1962/63 tanvtõl, a szerszmgpek rezgsei tmakr elõadsa a szerszmgpszeti szakon az 1965/66 tanvtõl, tovbb a hegesztõ szakmrnki szakon foly mechanika oktats 1961-tõl kezdve. A hatvanas vek elejn vezette be Slyi Istvn a kttt vektorrendszerek ltalnos trgyalst, egysges keretbe foglalva a mechanika nevezetes vektorrendszereire (a szgsebessg-, az impulzus-, a kinetikai- s az erõ vektorrendszerre) vonatkoz ismereteket. Az 1966/67 tanvben indult az oktats az alkalmazott mechanikai gazaton (a szerszmgpszeti szak keretben). Slyi Istvn nagy kedvvel vett rszt az gazat elõksztõ munkiban s az elõadsok anyagnak kimunklsban. Az gazat tanterve klnsen kedvezõ lehetõsget jelentett az oly hallgatknak, akik gpszeti rdeklõdsk mellett szeretik a matematikt s az elmleti megfontolsokat is. Amg ereje brta, rendszeresen tartott az gazaton elõadsokat s elltta az llami vizsgabizottsg elnki teendõit. Az alkalmazott mechanikai gazaton foly kpzs bevezetst ttrõ kezdemnyezsnek kell tekintennk haznkban, mivel ez volt az elsõ olyan prblkozs, amely egy mûszaki alaptudomnyban kvnt a megszokottnl lnyegesen magasabb szintû kpzettsget nyjtani s errõl oklevelet adni. Az gazaton vgzett elsõ gpszmrnkk 1969-ben vehettk t oklevelket. Ksõbb a kezdemnyezsnek - ms tudomnyterleteken - tbb folytatsa is volt a hazai felsõoktatsban. Az 1973/74 tanvvel kezdõdõen a tanszk tvette a Mechanizmusok tantrgy oktatst.
Slyi Istvn mindig azt vallotta, hogy csak a tervszerû, jl tgondolt oktatsi tevkenysg s a hallgatsg ezzel prhuzamos folyamatos tanulmnyi munkja vezethet eredmnyre. A hatvanas vek elejtõl kezdve az oktats szervezettsgnek s hatkonysgnak fokozsa rdekben tbb mdszertani vltoztatst vezetett be:
- az 1964/65 tanvtõl kezdve a mechanika fõbb fejezetei (dinamika, szilrdsgtan) egymsutn tbbszr ismtlõdve kerltek elõadsra, mindig magasabb szinten,
- az 1965/66 tanvtõl a mechanika heti elõadsaibl egy rra a hallgatsg kt csoportra oszlott. Az egyik, kisebb csoport tovbbi ismeretekrõl s nehezebb, nagyobb ttekintõ kszsget kvn feladatokrl hallott, ugyanakkor a msik, nagyobb csoport szmra a kzsen hallgatott elõadsokon megismert tananyag egyszerûbb alkalmazsainak begyakorlsa volt a cl,
- az nll alkalmazsi kszsg, a hallgatsg rendszeres munkjnak sztnzse s egyttal elõrehaladsnak folyamatos rtkelse rdekben a tanszk az 1961/62 tanvtõl heti egy gyakorlati ra keretben pontozssal rtkelt nll foglakozsokat tartott,
- a vizsgk objektivitsnak elõsegtse rdekben az 1963/64 tanvtõl a tanszken foly vizsgk rsbeli s szbeli rszbõl lltak.
Oktatsi szemlletre jelentõs hatst gyakoroltak 1961-es angliai tanulmnytjnak tapasztalatai. Ez derl ki ti jelentsnek kvetkezõ rszbõl is: Az egyetemen hallottakbl kvetkeztetek arra, hogy a tehetsgesek kivlogatsra is nagy slyt helyeznek. A kivlogats dntõ eszkze gy, mint nlunk is a bizonytvny. ... A bristoli egyetemen, pl. a mrnki szakokon a hallgatkat az elsõ v vizsgi utn, a vizsgk eredmnyei alapjn hrom csoportba osztjk. A msodik vben azutn mindegyik csoport ms-ms tanterv szerint tanul; ms-ms elõadsokat hallgat. A legjobbak lnyegesen tbbet tanulnak, mint az tlagdik. Emezek lnyegesen tbbet, mint a gyengk. Ez a gondolat, amely a szellemi kapacitsokkal val gazdlkodst nagyon helyes alapokra fekteti, szmunkra egszen jszerûnek ltszik. Megrdemeln, hogy behatan foglalkozzunk vele. Az elmondottakhoz mr felesleges is hozzfûznm, hogy a tanulmnyt szmomra lmnyekben s tapasztalatokban rendkvl gazdag volt. Ezrt mindvgig arra trekedtem, hogy olyan adatokat gyûjtsek, amelyek hazai mûszaki felsõoktatsunk fejlõdst elõsegthetik. Elegendõ itt taln utalni az alkalmazott mechanikai gazat oktatsnak indtsra, a hallgatsg kt elõadsi csoportba osztsra, vagy az rsbeli vizsgk bevezetsre.
Az 1950-53-as vekben rektori teendõinek ellts mellett is megrta a tanszk mechanika oktatsnak teljes egyetemi jegyzetsorozatt: Statika, Kinematika s kinetika, Lengstan, Szilrdsgtan I-II s Mechanikai pldatr cmmel. 1963-ban jelent meg a hegesztõ szakmrnki szak szmra rt Mechanika cmû jegyzete. Szintn a magas szintû egyetemi oktatst szolglta a ktktetes Szilrdsgtani Pldatr trsszerkesztse (elsõ megjelensk: 1957, 1964), majd a Mûszaki mechanika tervezett egyetemi tanknyvsorozat elsõ kt ktetnek megrsa (A kinematika elemei, elsõ megjelense: 1960, illetve A dinamika elemei, elsõ megjelense: 1966). A mechanika mûszaki egyetemi oktatsn tl sokat foglalkozott a hazai gpszmrnk-kpzs korszerûstsnek ltalnos problmival is. Ehhez kapcsolhat az a tevkenysge is, amelyet az 1937-ben megjelent Gpszeti Zsebknyv helyett kiadott a Pattantys: Gpsz- s Villamosmrnkk Kziknyve cmû, 11 ktetes sorozat elsõ kettõ, az alaptudomnyokkal foglalkoz ktetnek szerkesztõjeknt s kisebb rszben szerzõjeknt vgzett (megjelentek: 1960, 1961).
Igen alapos felkszltsge, szles ltkre, analizl hajlama s kivl logikai hajlama megadta szmra a lehetõsget, hogy a szilrd testek mechanikja szinte egsz terletn alkot munkt folytasson. letnek miskolci peridusban mgis nagyobb jelentõsget tulajdontott a fiatal kutatk, kutatjelltek munkja irnytsnak, tudomnyos gondolkodsmdjuk kialaktsnak, valamint a mûszaki egyetemi mechanika-oktats fejlesztsnek, mint a sajt publikcii szma nvelsnek. Valsznû az is szerepet jtszott ebben, hogy rektori s egyre bõvlõ kzleti feladatainak elltsa idõbeli korltokat jelentett szmra. Addigi tudomnyos munkssga alapjn a hazai tudomnyos fokozatok rendszernek tszervezse utn 1952-ben a Tudomnyos Minõstõ Bizottsg a mûszaki tudomnyok kandidtusa fokozatot adomnyozta szmra. Eme messze rdemen aluli minõstst a Tudomnyos Minõstõ Bizottsg pr vvel ksõbb azzal enyhtette, hogy 1958-ban odatlte szmra a mûszaki tudomnyok doktora fokozatot. Egyben 1958-ban a Tudomnyos Minõstõ Bizottsg tagja lett, amely feladatt 1973-ig ltta el. A Mechanikai Tanszken foly kutatsokat elismerve, a kutatsok tovbbi fejlesztse rdekben a Magyar Tudomnyos Akadmia 1969. janur 1-vel tanszki akadmiai kutatcsoportot ltestett Slyi Istvn vezetsvel. A kutatcsoport a tanszk oktat-grdjval egytt a Budapesten fellltani tervezett Mechanikai Kutat Intzet mellett a mechanikai kutatsok miskolci egyetemi bzisnak szerept volt hivatott betlteni (a kutatintzet ksõbb nem valsult meg). Slyi Istvn az elõzõeken tl is aktv szerepet tlttt be a hazai tudomnyos kzletben. 1951-tõl a Magyar Tudomnyos Akadmia Gpszeti fõbizottsgnak, majd tszervezsek utn a mechanika tudomnygnak megfelelõ ms akadmiai bizottsgok tagja, esetenknt vezetõje volt. Kzlk is kiemelendõ, hogy 1968-73 kztt elltta az IUTAM (International Union of Theoretical and Applied Mechanics) Magyar Nemzeti Bizottsgnak elnki tisztt. Szab Jnossal (aki azidõben az ptõipari s Kzlekedsi Mûszaki Egyetem Mrnkkari Mechanika Tanszknek professzora volt) egytt kezdemnyezte, hogy a hazai mechanikai kutatsok eredmnyeinek bemutatsa s sztnzse, tovbb a kutatk kztti kapcsolatok erõstse rdekben legyenek rendszeresen ismtlõdõ mechanikai trgy tudomnyos rendezvnyek. Az elkpzels megvalsult s tartsnak bizonyult. Az elsõ ilyen rendezvny Kplkenysgtani Kollokvium cmmel az IUTAM Magyar Nemzeti Bizottsga rendezsben Miskolcon a Nehzipari Mûszaki Egyetemen volt 1967. szeptember 4-5-n. Ezt kvette a Kinematika-kinetikai Kollokvium 1968. februr 8-9-n, Nagymaroson a Budapesti Mûszaki Egyetem ottani dlõjben, a Szilrdsgtani Kollokvium 1969. prilis 17-18-n, Budapesten a Magyar Tudomnyos Akadmia nagytermben, majd a Mechanikai Konferencia 1971. szeptember 2-4-n, jbl Miskolcon a Nehzipari Mûszaki Egyetemen. Az sszegyûlt tapasztalatok alapjn kirajzoldott ekkorra, hogy a magyarorszgi mechanikai konferencikat az IUTAM ltal ngyvenknt megrendezett Mechanikai Kongresszusokat megelõzõ vben clszerû megszervezni, mintegy a hazai kutatsok ttekintse cljbl, spedig a mechanika minden gt tfog mdon. Ennek az elkpzelsnek a keretben kapta utlag az 1971-es konferencia az I. Magyar Mechanikai Konferencia elnevezst, s szervezõdtek a tovbbi konferencik, minden alkalommal Miskolcon megrendezve
Slyi Istvn tanszkvezetõi korszakban a Mechanikai Tanszken 68 oktat s kutat, 14 raad s demonstrtor, tovbb 4 aspirns dolgozott. Kzlk s tantvnyai kzl 13-an professzorok lettek: a mechanikai tudomnyterleten: Bda Gyula, Csizmadia Bla, Farkas Jzsef, Huszr Istvn, Kozk Imre, Pczelt Istvn, Szeidl Gyrgy, ms tanszken: Br Attila, Kldor Mihly, Tarjn Ivn, Patk Gyula, Tth Lszl, Vradi Kroly.
Slyi Istvnnak a mechanika tudomnyterletn vgzett munkssgt gy is szoks sszefoglalni, hogy kialaktotta a Slyi-fle mechanikai iskolt.
|