fizikusok - matematikusok oldala
Nvjegy

Fizikt kedvelk oldala

 

 
Matematika
 
Fizika
 
Geometria
 
Algebra
 
Kinematika
 
Programozs
 
Pedaggia
 
Zrinyi Ilona Gimnzium
 
Minisztriumok
 
Magyar Tudomnyos Akadmia
 
OFOE
 
Rnyi Alfrd Matematikai Kutat Intzet
 
llami Etvs Lrnd Geofizikai Intzet
 
KFKI
 
Fizikai kisrletek
 
Miskolc nkormnyzata
 
TKISZ
 
Menetrend
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
Hrek
Hrek : Slyi Istvn

Slyi Istvn

  2004.12.29. 14:37

Miskolcon is munklkodott

Slyi Istvn - Miskolci vek



Az letrajz letltse (pdf)
letnek budapesti szakaszban megszerzett tudomnyos felkszltsge, gpszmrnki tevkenysge, mûszaki egyetemi s mûszaki fõiskolai oktatsi tapasztalatai, pedaggiai s jogi rzke alapjn, a benne rejlõ szervezõkszsgt latba vetve kiapadhatatlannak tûnt energival s tenni akarssal, a sajt s msok munkja irnti ignyessggel s erklcsi mrcvel, kzvetlen emberi magatartssal, szvnek s agynak minden erejvel munklkodott Miskolcon igen-igen sok terleten.

Oktats szervezse, fiatalok tudomnyos tevkenysgnek segtse:
Az oktats a Nehzipari Mûszaki Egyetemen 1949. szeptember 18-n kezdõdtt 500 elsõves bnyamrnk-, kohmrnk- s gpszmrnk hallgatval. A rektor az elsõ tanvben Szdeczky Kardos Elemr volt, a tanri kar pedig a kvetkezõ (zrjelben az elsõ flvben elõadott tantrgyak): Borbly Samu (matematika), Doktorits Istvn (fizika), Petrich Gza (brzol geometria), Slyi Istvn (mechanika), Szarvas Pl (kmia) s Terpln Zn (ltalnos gptan, gprajz).

Slyi Istvn megszervezte, kialaktotta s 22 ven t az 1970/71 tanv vgig vezette a Mechanikai Tanszket. 1950. februr 28-tl kinevezett egyetemi tanr. Az 1949/50-es tanvben negyedmagval alkotta a tanszket. Az oktati ltszm - a feladatok nvekedsvel prhuzamosan termszetesen fokozatosan nagyobb lett, s nyugllomnyba vonulsakor, 1974-ben mr 21 fõt szmllt. Ehhez jtt mg ugyanabban az idõben 4 akadmiai llson lvõ kutat.
Az elsõ tanvben minden elõadst maga tartott s egyedl vizsgztatta a nagy ltszm hallgatsgot. Elõadsai rendkvl logikusan felptettek s szabatosak voltak. Ehhez jrult mg nagyszerû tblatechnikja, rajzkszsge, szp rsa.

Oktatsi clkitûzsei az albbiak szerint foglalhatk ssze:

  1. a tananyag sszefggõ s szerves felptse a matematika adekvt eszkzeivel, kiemelve kzlk tbb ms mellett, a vektor- s tenzorszmtst,
  2. a mechanika ltalnos trvnyeinek, elveinek, tteleinek s mdszereinek elõtrbe helyezse s ezek klnfle feladatokra trtnõ alkalmazsnak bemutatsa,
  3. tervszerû, jl tgondolt oktatsi tevkenysg s a hallgatsg ezzel prhuzamos folyamatos tanulmnyi munkjnak kialaktsa,
  4. a mechanikbl, mint mrnki alaptudomnybl emelt szintû tudssal rendelkezõ gpszmrnkk kpzse s errõl oklevl kiadsa.
A Mechanikai Tanszk oktatsi feladatai az 1949/50-es tanvtõl kezdve tartalmukban s mennyisgkben is tbbszr bõvltek, mdosultak, de jellemzõ maradt, hogy a tanszk mindig elltta a Bnyamrnki Karon, a Kohmrnki Karon s a Gpszmrnki Karon (az 1955/56-1958/59 tanvekben a Fldmrõmrnki Karon is) a mûszaki mechanikai alaptantrgyak oktatst, ezek keretben a kinematika, a dinamika (statika, kinetika, rezgstan) s a szilrdsgtan anyagnak mûszaki egyetemeken szoksos elõadsait s gyakorlatait. Esetenknt a tanszk vllalta egyes bnyamrnki s kohmrnki szakokon a hidraulika oktatst is s elltta az 1954/55-1958/59 tanvekben az Aclszerkezetek (tartk) tantrgy elõadsait s gyakorlatait is.
A feladatok bõvlst jelentette a lemez- s hjelmlet oktatsa a vegyipari gpszeti szakon az 1962/63 tanvtõl, a szerszmgpek rezgsei tmakr elõadsa a szerszmgpszeti szakon az 1965/66 tanvtõl, tovbb a hegesztõ szakmrnki szakon foly mechanika oktats 1961-tõl kezdve.
A hatvanas vek elejn vezette be Slyi Istvn a kttt vektorrendszerek ltalnos trgyalst, egysges keretbe foglalva a mechanika nevezetes vektorrendszereire (a szgsebessg-, az impulzus-, a kinetikai- s az erõ vektorrendszerre) vonatkoz ismereteket.
Az 1966/67 tanvben indult az oktats az alkalmazott mechanikai gazaton (a szerszmgpszeti szak keretben). Slyi Istvn nagy kedvvel vett rszt az gazat elõksztõ munkiban s az elõadsok anyagnak kimunklsban. Az gazat tanterve klnsen kedvezõ lehetõsget jelentett az oly hallgatknak, akik gpszeti rdeklõdsk mellett szeretik a matematikt s az elmleti megfontolsokat is. Amg ereje brta, rendszeresen tartott az gazaton elõadsokat s elltta az llami vizsgabizottsg elnki teendõit.
Az alkalmazott mechanikai gazaton foly kpzs bevezetst ttrõ kezdemnyezsnek kell tekintennk haznkban, mivel ez volt az elsõ olyan prblkozs, amely egy mûszaki alaptudomnyban kvnt a megszokottnl lnyegesen magasabb szintû kpzettsget nyjtani s errõl oklevelet adni. Az gazaton vgzett elsõ gpszmrnkk 1969-ben vehettk t oklevelket. Ksõbb a kezdemnyezsnek - ms tudomnyterleteken - tbb folytatsa is volt a hazai felsõoktatsban.
Az 1973/74 tanvvel kezdõdõen a tanszk tvette a Mechanizmusok tantrgy oktatst.

Slyi Istvn mindig azt vallotta, hogy csak a tervszerû, jl tgondolt oktatsi tevkenysg s a hallgatsg ezzel prhuzamos folyamatos tanulmnyi munkja vezethet eredmnyre. A hatvanas vek elejtõl kezdve az oktats szervezettsgnek s hatkonysgnak fokozsa rdekben tbb mdszertani vltoztatst vezetett be:
  1. az 1964/65 tanvtõl kezdve a mechanika fõbb fejezetei (dinamika, szilrdsgtan) egymsutn tbbszr ismtlõdve kerltek elõadsra, mindig magasabb szinten,
  2. az 1965/66 tanvtõl a mechanika heti elõadsaibl egy rra a hallgatsg kt csoportra oszlott. Az egyik, kisebb csoport tovbbi ismeretekrõl s nehezebb, nagyobb ttekintõ kszsget kvn feladatokrl hallott, ugyanakkor a msik, nagyobb csoport szmra a kzsen hallgatott elõadsokon megismert tananyag egyszerûbb alkalmazsainak begyakorlsa volt a cl,
  3. az nll alkalmazsi kszsg, a hallgatsg rendszeres munkjnak sztnzse s egyttal elõrehaladsnak folyamatos rtkelse rdekben a tanszk az 1961/62 tanvtõl heti egy gyakorlati ra keretben pontozssal rtkelt nll foglakozsokat tartott,
  4. a vizsgk objektivitsnak elõsegtse rdekben az 1963/64 tanvtõl a tanszken foly vizsgk rsbeli s szbeli rszbõl lltak.
Oktatsi szemlletre jelentõs hatst gyakoroltak 1961-es angliai tanulmnytjnak tapasztalatai. Ez derl ki ti jelentsnek kvetkezõ rszbõl is: Az egyetemen hallottakbl kvetkeztetek arra, hogy a tehetsgesek kivlogatsra is nagy slyt helyeznek. A kivlogats dntõ eszkze gy, mint nlunk is a bizonytvny. ... A bristoli egyetemen, pl. a mrnki szakokon a hallgatkat az elsõ v vizsgi utn, a vizsgk eredmnyei alapjn hrom csoportba osztjk. A msodik vben azutn mindegyik csoport ms-ms tanterv szerint tanul; ms-ms elõadsokat hallgat. A legjobbak lnyegesen tbbet tanulnak, mint az tlagdik. Emezek lnyegesen tbbet, mint a gyengk. Ez a gondolat, amely a szellemi kapacitsokkal val gazdlkodst nagyon helyes alapokra fekteti, szmunkra egszen jszerûnek ltszik. Megrdemeln, hogy behatan foglalkozzunk vele. Az elmondottakhoz mr felesleges is hozzfûznm, hogy a tanulmnyt szmomra lmnyekben s tapasztalatokban rendkvl gazdag volt. Ezrt mindvgig arra trekedtem, hogy olyan adatokat gyûjtsek, amelyek hazai mûszaki felsõoktatsunk fejlõdst elõsegthetik. Elegendõ itt taln utalni az alkalmazott mechanikai gazat oktatsnak indtsra, a hallgatsg kt elõadsi csoportba osztsra, vagy az rsbeli vizsgk bevezetsre.

Az 1950-53-as vekben rektori teendõinek ellts mellett is megrta a tanszk mechanika oktatsnak teljes egyetemi jegyzetsorozatt: Statika, Kinematika s kinetika, Lengstan, Szilrdsgtan I-II s Mechanikai pldatr cmmel. 1963-ban jelent meg a hegesztõ szakmrnki szak szmra rt Mechanika cmû jegyzete.
Szintn a magas szintû egyetemi oktatst szolglta a ktktetes Szilrdsgtani Pldatr trsszerkesztse (elsõ megjelensk: 1957, 1964), majd a Mûszaki mechanika tervezett egyetemi tanknyvsorozat elsõ kt ktetnek megrsa (A kinematika elemei, elsõ megjelense: 1960, illetve A dinamika elemei, elsõ megjelense: 1966).
A mechanika mûszaki egyetemi oktatsn tl sokat foglalkozott a hazai gpszmrnk-kpzs korszerûstsnek ltalnos problmival is. Ehhez kapcsolhat az a tevkenysge is, amelyet az 1937-ben megjelent Gpszeti Zsebknyv helyett kiadott a Pattantys: Gpsz- s Villamosmrnkk Kziknyve cmû, 11 ktetes sorozat elsõ kettõ, az alaptudomnyokkal foglalkoz ktetnek szerkesztõjeknt s kisebb rszben szerzõjeknt vgzett (megjelentek: 1960, 1961).

Igen alapos felkszltsge, szles ltkre, analizl hajlama s kivl logikai hajlama megadta szmra a lehetõsget, hogy a szilrd testek mechanikja szinte egsz terletn alkot munkt folytasson. letnek miskolci peridusban mgis nagyobb jelentõsget tulajdontott a fiatal kutatk, kutatjelltek munkja irnytsnak, tudomnyos gondolkodsmdjuk kialaktsnak, valamint a mûszaki egyetemi mechanika-oktats fejlesztsnek, mint a sajt publikcii szma nvelsnek. Valsznû az is szerepet jtszott ebben, hogy rektori s egyre bõvlõ kzleti feladatainak elltsa idõbeli korltokat jelentett szmra.
Addigi tudomnyos munkssga alapjn a hazai tudomnyos fokozatok rendszernek tszervezse utn 1952-ben a Tudomnyos Minõstõ Bizottsg a mûszaki tudomnyok kandidtusa fokozatot adomnyozta szmra. Eme messze rdemen aluli minõstst a Tudomnyos Minõstõ Bizottsg pr vvel ksõbb azzal enyhtette, hogy 1958-ban odatlte szmra a mûszaki tudomnyok doktora fokozatot. Egyben 1958-ban a Tudomnyos Minõstõ Bizottsg tagja lett, amely feladatt 1973-ig ltta el.
A Mechanikai Tanszken foly kutatsokat elismerve, a kutatsok tovbbi fejlesztse rdekben a Magyar Tudomnyos Akadmia 1969. janur 1-vel tanszki akadmiai kutatcsoportot ltestett Slyi Istvn vezetsvel. A kutatcsoport a tanszk oktat-grdjval egytt a Budapesten fellltani tervezett Mechanikai Kutat Intzet mellett a mechanikai kutatsok miskolci egyetemi bzisnak szerept volt hivatott betlteni (a kutatintzet ksõbb nem valsult meg).
Slyi Istvn az elõzõeken tl is aktv szerepet tlttt be a hazai tudomnyos kzletben. 1951-tõl a Magyar Tudomnyos Akadmia Gpszeti fõbizottsgnak, majd tszervezsek utn a mechanika tudomnygnak megfelelõ ms akadmiai bizottsgok tagja, esetenknt vezetõje volt. Kzlk is kiemelendõ, hogy 1968-73 kztt elltta az IUTAM (International Union of Theoretical and Applied Mechanics) Magyar Nemzeti Bizottsgnak elnki tisztt.
Szab Jnossal (aki azidõben az ptõipari s Kzlekedsi Mûszaki Egyetem Mrnkkari Mechanika Tanszknek professzora volt) egytt kezdemnyezte, hogy a hazai mechanikai kutatsok eredmnyeinek bemutatsa s sztnzse, tovbb a kutatk kztti kapcsolatok erõstse rdekben legyenek rendszeresen ismtlõdõ mechanikai trgy tudomnyos rendezvnyek. Az elkpzels megvalsult s tartsnak bizonyult. Az elsõ ilyen rendezvny Kplkenysgtani Kollokvium cmmel az IUTAM Magyar Nemzeti Bizottsga rendezsben Miskolcon a Nehzipari Mûszaki Egyetemen volt 1967. szeptember 4-5-n. Ezt kvette a Kinematika-kinetikai Kollokvium 1968. februr 8-9-n, Nagymaroson a Budapesti Mûszaki Egyetem ottani dlõjben, a Szilrdsgtani Kollokvium 1969. prilis 17-18-n, Budapesten a Magyar Tudomnyos Akadmia nagytermben, majd a Mechanikai Konferencia 1971. szeptember 2-4-n, jbl Miskolcon a Nehzipari Mûszaki Egyetemen. Az sszegyûlt tapasztalatok alapjn kirajzoldott ekkorra, hogy a magyarorszgi mechanikai konferencikat az IUTAM ltal ngyvenknt megrendezett Mechanikai Kongresszusokat megelõzõ vben clszerû megszervezni, mintegy a hazai kutatsok ttekintse cljbl, spedig a mechanika minden gt tfog mdon. Ennek az elkpzelsnek a keretben kapta utlag az 1971-es konferencia az I. Magyar Mechanikai Konferencia elnevezst, s szervezõdtek a tovbbi konferencik, minden alkalommal Miskolcon megrendezve

Slyi Istvn tanszkvezetõi korszakban a Mechanikai Tanszken 68 oktat s kutat, 14 raad s demonstrtor, tovbb 4 aspirns dolgozott. Kzlk s tantvnyai kzl 13-an professzorok lettek: a mechanikai tudomnyterleten: Bda Gyula, Csizmadia Bla, Farkas Jzsef, Huszr Istvn, Kozk Imre, Pczelt Istvn, Szeidl Gyrgy, ms tanszken: Br Attila, Kldor Mihly, Tarjn Ivn, Patk Gyula, Tth Lszl, Vradi Kroly.

Slyi Istvnnak a mechanika tudomnyterletn vgzett munkssgt gy is szoks sszefoglalni, hogy kialaktotta a Slyi-fle mechanikai iskolt.

 
Miskolc
 
Ajnlott oldalak
 
Hres emberek
 
tszmtsok
 
Egyetemek
 
Gimnziumok
 
Felvteli
 
Ttelek
 
Plyzatok
 
Elektronikus Knyv keres
 
Tanszerek
 
Tudomny s Trsadalom
 
Webkamerk
 
Dk-mel
 
Idjrs
 
Trkp
 
Szerkesztnek
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!