Gy�keres �talakul�s el�tt �ll a magyar oktat�si rendszer: hosszas el�k�sz�t�s ut�n id�n, 2005-ben mutatkozik be a k�tszint� �retts�gi, amely kiv�ltja a fels�oktat�si felv�telit. A legfontosabb tudnival�kat elolvashatja �sszefoglal�nkban, melyb�l t�bbek k�z�tt kider�l, mi alapj�n sz�m�tj�k ki az eredm�nyeket, valamint hogyan �s hol kell jelentkezni a vizsg�kra.     Mi�rt van sz�ks�g a k�tszint� �retts�gi bevezet�s�re?   Az �j rendszer megsz�nteti a fels�oktat�si felv�teli vizsg�t, melynek szerep�t a k�tszint� �retts�gi veszi �t. Ez els�sorban az�rt fontos, mert a di�koknak �gy r�vid id�n bel�l nem kell k�tszer sz�mot adniuk tud�sukr�l, �gy f�l�slegess� v�lhatnak a k�lts�ges felk�sz�t� k�l�n�r�k.   T�bb szabads�got ad a tov�bbtanul�knak, mert maguk d�nthetik el, hogyan gy�jtik �ssze a sz�ks�ges pontsz�mokat.   A tant�rgyank�nti k�vetelm�nyek szintenk�nt egys�gesek, az egyes iskolat�pusokban ugyanazok, �s mindenki sz�m�ra nyilv�nosak lesznek. Ebb�l ad�dik, hogy ha k�t tanul� egyforma min�s�t�st kap, nagyon nagy val�sz�n�s�ggel azonos teljes�tm�nyt ny�jtottak.   Az oktat�sban a k�pess�gfejleszt�s kapjon nagyobb hangs�lyt a lexik�lis ismeretek helyett.     H�ny t�rgyb�l kell �retts�gizni? Hov� fordulhat seg�ts�g�rt? Ha tov�bbi inform�ci�kra van sz�ks�ge, keresse fel az Oktat�si Miniszt�rium honlapj�t. K�rd�seit felteheti az erettsegi2005@om.hu vagy az info@felvi.hu e-mail c�meken, valamint a (06-1)-477-3131-es telefonsz�mon, ahol az Orsz�gos Fels�oktat�si Felv�teli Iroda munkat�rsai v�laszolnak.     Tov�bbra is n�gy k�telez� (magyar/nemzetis�gi nyelv �s irodalom, matematika, t�rt�nelem, idegen nyelv) �s egy szabadon v�lasztott t�rgyb�l kell �retts�gizni.   B�rki b�rmelyik t�rgyb�l v�laszthat k�z�p- vagy emeltszintet?   Igen, err�l a tanul� d�nthet, f�ggetlen�l att�l, hogy az adott t�rgyat milyen szinten tanulta. �rdemes azonban figyelembe venni a k�vetelm�nyeket, m�rlegelni a kock�zatokat, �s csak akkor v�lasztani az emeltszintet, ha arra elegend� a felk�sz�lts�g. C�lszer� kik�rni a szaktan�rok v�lem�ny�t is.     Milyen lesz a k�z�pszint� �retts�gi?   A tartalmi k�vetelm�nyekben �s a vizsg�k jelleg�ben elt�r a megszokott�l, azonban a szervez�s �s a lebonyol�t�s alapvet�en nem v�ltozik.   Jelent�s v�ltoz�s, hogy szinte minden tant�rgyb�l lesz �r�sbeli �s sz�beli vizsga is. Az �r�sbeli feladatlap �s az �rt�kel�si �tmutat� k�zpontilag k�sz�l, a jav�t�s �s az �rt�kel�s az iskola feladata. A sz�beli feladatok �ssze�ll�t�s�nak "forgat�k�nyv�t" az �retts�gi vizsgat�rgy r�szletes k�vetelm�nyei r�gz�tik, a t�teleket azonban az iskola tan�rai helyben �ll�tj�k �ssze.   Ami v�ltozatlan: a vizsg�z�k saj�t iskol�jukban, el�re kijel�lt napokon oldj�k meg az �r�sbeli feladatlapokat, majd ugyanott egy - "k�ls�s" eln�k vezette - bizotts�g el�tt sz�beliznek.   Milyen lesz az emeltszint� �retts�gi?   Jelent�sen elt�r a megszokott�l, ugyanis k�ls� vizsga lesz. Ez azt jelenti, hogy a vizsg�ztat�s elszakad a felk�sz�t� iskol�t�l �s tan�rait�l. Az �r�sbeli dolgozatokat nem a tanul� iskol�j�ban jav�tj�k �s �rt�kelik, hanem olyan f�ggetlen �rt�kel�k v�gzik, akik nem ismerik a tanul�t. Az emelt szint� �r�sbeliket vagy az iskol�ban, vagy az Orsz�gos K�zoktat�si �rt�kel�si �s Vizsgak�zpont (OK�V) �ltal kijel�lt helysz�neken �rj�k, tant�rgyank�nt a k�z�pszint� �r�sbelivel azonos id�pontban.   Az egyes vizsgat�rgyakb�l az emelt szint� sz�beli vizsga is k�ls� tant�rgyi bizotts�g el�tt zajlik. A tervek szerint tizen�t-h�sz f�s l�tsz�m eset�n nem a tanul�k utaznak a vizsgabizotts�ghoz, hanem a vizsgabizotts�g megy az adott iskol�ba vagy a v�ros egyik iskol�j�ba.     Hogyan �rt�kelik a tanul�k teljes�tm�ny�t?   Az �rt�kel�s mindk�t szinten vizsgat�rgyank�nt t�rt�nik. Az el�gs�ges als� hat�ra mind k�z�p-, mind emelt szinten az el�rhet� pontsz�m h�sz sz�zal�ka, azzal a megszor�t�ssal, hogy a tanul�nak a vizsga sikeres teljes�t�s�hez minden egyes vizsgar�szen (p�ld�ul �r�sbelin �s sz�belin egyar�nt) k�l�n-k�l�n is legal�bb t�zsz�zal�kos teljes�tm�nyt el kell �rnie.   A vizsg�n el�rt pontsz�mot az el�rhet� pontsz�m sz�zal�k�ban fejezik ki. A vizsga min�s�t�s�t ez a sz�zal�k�rt�k, �s az ennek alapj�n kisz�m�tott �rdemjegy egy�ttesen alkotja. A sz�zal�k�rt�kek �s az oszt�lyzatok megfeleltet�se nem azonos a k�t szinten. Ugyanaz a sz�zal�k�rt�k emelt szinten �ltal�ban jobb oszt�lyzatnak felelhet meg, mint k�z�pszinten.   k�z�pszint   emeltszint   oszt�lyzat   80-100 sz�zal�k   60-100 sz�zal�k   5   60-79 sz�zal�k   47-59 sz�zal�k   4   40-59 sz�zal�k   33-46 sz�zal�k   3   20-39 sz�zal�k   20-32 sz�zal�k   2   0-19 sz�zal�k   0-19 sz�zal�k   1       Mennyit �r a kor�bban megszerzett �retts�gi?   Az �j rendszerben k�z�pszint� �retts�ginek min�s�l, �s az �rdemjegyek az al�bbiak szerint alakulnak:   jeles (5) 100 sz�zal�k j� (4) 79 sz�zal�k k�zepes (3) 59 sz�zal�k el�gs�ges (2) 39 sz�zal�k   Teh�t p�ld�ul egy "r�gi" t�pus� n�gyes matematika �retts�gi a tov�bbtanul�s szempontj�b�l 79 sz�zal�kos n�gyes k�z�pszint� �retts�git �r.   Az �retts�gi bizony�tv�nyban minden egyes vizsgat�rgyb�l felt�ntetik a vizsga szintj�t, �rdemjegy�t �s a sz�zal�kos teljes�tm�nyt. P�ld�ul: "fizika emelt szint, 62 sz�zal�k, jeles (5)". A sz�zal�kok alapj�n sz�molhat� ki a fels�oktat�sba val� bejut�sn�l fontos "szerzett pont".     Hogyan sz�m�tj�k ki a felv�teli pontokat?   Marad a 120 pontos rendszer: tov�bbra is legfeljebb 60-60 pontot lehet hozni �s szerezni, term�szetesen a t�bbletpontokat nem sz�m�tva.   A hozott pontokat v�ltozatlanul a k�z�piskolai teljes�tm�ny alapj�n fogj�k kisz�molni. A magyar nyelv �s irodalom, a matematika, a t�rt�nelem, egy idegen nyelv �s egy v�lasztott tant�rgy utols� - tanult - k�t �v v�gi oszt�lyzatainak �sszege alapj�n legfeljebb 50 pont szerezhet�, az �sszes �retts�gi oszt�lyzat �tlag�nak eg�sz sz�mra kerek�tett k�tszerese alapj�n pedig legfeljebb 10 pont.   A szerzett pontokat egy vagy k�t vizsgat�rgyb�l el�rt sz�zal�kos �retts�gi eredm�ny alapj�n kell kisz�molni. A legt�bb szakcsoport egy vagy k�t tant�rgyb�l, csak k�z�pszint� �retts�gi vizsg�t jel�l meg felt�telk�nt.   Az �retts�gi vizsga sz�zal�ka   felv�teli szerzett pont k�t t�rgy eset�n   felv�teli szerzett pont egy t�rgy eset�n   90-100   30   60   85-89   29   58   80-84   28   56   75-79   27   54   70-74   26   52   65-69   25   50   60-64   24   48   55-59   23   46   50-54   22   44   45-49   21   42   40-44   20   40   35-39   19   38   30-34   18   36   25-29   17   34   20-24   16   32   0-19   0   0       Hogyan lehet t�bbletpontokat szerezni?   Az emeltszint� �retts�gi�rt k�zepes �s ann�l jobb �retts�gi vizsgaeredm�ny eset�n 7 t�bbletpont j�r legfeljebb k�t, az adott szakcsoportban el��rt �retts�gi vizsgat�rgyb�l.   Azokn�l a szakcsoportokn�l, ahol csak egy �retts�gi vizsgat�rgy van meghat�rozva, m�sodik t�rgyk�nt b�rmely k�telez� �retts�gi t�rgy emelt szint� vizsg�j��rt j�r a t�bbletpont. P�ld�ul egy tan�t�jel�lt nemcsak a szakcsoportban el��rt magyar, hanem p�ld�ul egy matematika emelt szint� �retts�gi�rt is kaphat 7 t�bbletpontot legal�bb 3-as �retts�gi oszt�lyzat eset�n.   Tov�bbi 7 t�bbletpont j�r a k�z�pfok� "C" t�pus�, 10 t�bbletpont a fels�fok� "C" t�pus� �llamilag elismert nyelvvizsg��rt. A jelentkez� legfeljebb k�t nyelvvizsg��rt kaphat t�bbletpontot. "A" vagy "B" t�pus� nyelvvizsg��rt nem j�r t�bbletpont.   Az emelt szint� �retts�gi�rt �s a nyelvvizsg��rt a fels�oktat�si int�zm�nyeknek k�telez� megadniuk a t�bbletpontot. A szakmai tanulm�nyok�rt (technikusi vagy OKJ-s bizony�tv�ny) �s a sportteljes�tm�ny�rt m�r eddig is megszokott t�bbletpontok az "adhat�" kateg�ri�ba tartoznak, vagyis ezt az egyetemek �s a f�iskol�k maguk d�ntik el.   Egy jelentkez�nek �sszesen 24 t�bbletpont adhat�.     Mennyi az als� ponthat�r?   A felv�teli elj�r�sban tov�bbra is legal�bb 72 pontot kell el�rni, vagyis, ha valakinek enn�l kevesebb pontja van, nem ker�lhet be az egyetemre, f�iskol�ra. A fels�fok� szakk�pz�sben 60 pont az als� hat�r.     Meddig lehet jelentkezni?   M�dosult a felv�teli jelentkez�si hat�rid�, a megszokott m�rcius 1. helyett febru�r 15. az egys�ges id�pont. Az id�n �retts�giz�k is eddig m�dos�thatj�k az el�zetes jelentkez�sek sor�n felvett t�rgyakat, szinteket. (Az el�zetes jelentkez�sekr�l �s az id�pontokr�l r�szletesen itt olvashat.)   El��rj�k-e valahol az emeltszint� �retts�git? J�r-e ekkor t�bbletpont �rte?   Ahol egy adott vizsgat�rgyb�l felv�teli k�vetelm�ny az emelt szint� �retts�gi vizsga, nem j�r �rte t�bbletpont.   Id�n ez kiz�r�lag a B�lcs�sz 2. szakcsoportra igaz. Az ebbe a csoportba tartoz� idegen nyelv szakok eset�ben teh�t nem j�r t�bbletpont az emeltszint� �retts�gi vizsg��rt. Ilyenkor a fels�oktat�si int�zm�ny a nyelvvizsg�val kiv�ltott emelt szint� �retts�gi vizsg�t sem fogadja el, hanem a jelentkez�s felt�tele, hogy a tanul� t�nylegesen emelt szint� vizsg�t tegyen a k�rd�ses idegen nyelvb�l.     Hol lehet megtudni, melyik szakon mi a felv�teli k�vetelm�ny?   Az OM honlapj�n lehet ut�nan�zni annak, hogy egy adott szak melyik szakcsoportba tartozik (K�tszint� �retts�gi vizsga 2005/Az alapk�pz�si szakok szakcsoportok szerint beoszt�sa). Itt olvashat� az a dokumentum, amelyben az egyes szakcsoportok meghat�rozt�k az el��rt �retts�gi vizsgat�rgyakat, �s ezek szintj�t. Az egyes szakokra vonatkoz� r�szletesebb inform�ci�k a Felv�teli t�j�koztat�ban jelentek meg.     Kiv�ltja-e a nyelvvizsga-bizony�tv�ny az idegen nyelvi �retts�git? Ha igen, akkor mi a teend�?   Igen, de az idei az utols� �v, amikor ezt meg lehet tenni. �pp�gy jelentkezni kell az adott idegen nyelvb�l �retts�gi vizsg�ra, mint b�rmely m�s t�rgyb�l. A vizsg�n nem kell r�szt venni, jeles - emelt szinten 100 sz�zal�kos - oszt�lyzat�t automatikusan megkapja.   A felv�telin�l mindenhol elfogadj�k a nyelvvizsg�val kiv�ltott �retts�git?   Nem. A felv�teli rendszerben egyes szakok eset�ben - 2005-ben ez a helyzet a B�lcs�sz 2. szakcsoportba tartoz� idegen nyelv szakokkal - a jelentkez�s felt�tele az emelt szint� vizsga. Ilyen esetekben a fels�oktat�si int�zm�ny nem fogadja el a nyelvvizsg�val kiv�ltott emelt szint� �retts�gi vizsg�t. Amennyiben a tanul� ilyen szakra k�v�n felv�telizni, t�nylegesen is teljes�tenie kell az emelt szint� idegen nyelvi �retts�gi vizsg�t.   Minden �retts�gi vizsga ingyenes?   Nem. A tanul�i jogviszony ut�n tett vizsg�k�rt - az els� jav�t�vizsga �s a tanul�i jogviszony alatt megkezdett vizsga eset�n a p�tl� vizsga kiv�tel�vel - fizetni kell. Ha az iskola szervezi meg a (k�z�pszint�) vizsg�t, a d�jat maga hat�rozza meg.   Az OK�V �ltal szervezett k�z�p- �s emeltszint� vizsg�k v�rhat� d�ja: k�t r�szb�l �ll� vizsg�kra 6000 forint, egy r�szb�l �ll� vizsg�kra 4000 forint, informatika �s emeltszint� idegen nyelvi �retts�gi eset�ben 10 000 forint.   Mikor lehet el�rehozott �retts�gi vizsg�t szervezni?   El�rehozott �retts�git a m�jus-j�niusi �s a szeptember-okt�beri vizsgaid�szakban lehet szervezni.   Hogyan lehet el�rehozott �retts�gi vizsg�ra jelentkezni?   Ennek az a felt�tele, hogy a tanul� teljes�tse a t�rgyra el��rt k�vetelm�nyeket, �s meg kell szereznie az abban el��rt oszt�lyzatokat.     Mi t�rt�nik, ha valaki megbukik az �r�sbeli �retts�gin?   A k�tszint� �retts�gi vizsga sor�n az �r�sbeli �s a sz�beli vizsg�n ny�jtott teljes�tm�ny�re a vizsg�z� nem �rdemjegyet kap, hanem k�l�n-k�l�n pontokat, �s ezeknek a pontoknak az �sszege alapj�n hat�rozz�k meg az �retts�gi vizsga �rdemjegy�t. Ha a tanul� egy t�rgy b�rmely vizsgar�sz�b�l nem �rte el legal�bb a t�z sz�zal�kot, akkor el�gtelent kap. Ebben az esetben a k�vetkez� vizsgaid�szakban jav�t� �retts�gi vizsg�t tehet.   Hogyan jav�thatnak azok, aki kor�bban �retts�giztek, �s el�gedetlenek eredm�ny�kkel?   Kieg�sz�t�, ism�tl�, illetve szintemel� �retts�gi vizsg�t tehetnek. A tanul�i jogviszony megsz�n�se ut�n b�rmely vizsgat�rgyb�l b�rmely szinten lehet jelentkezni �retts�gi vizsg�ra.   Aki ezt v�lasztja, annak febru�r 15-ig lehet jelentkezni a vizsg�t szervez� k�z�piskol�ban (k�z�pszint� vizsga eset�n) vagy az OK�V ter�letileg illet�kes region�lis igazgat�s�g�n (k�z�p- �s emeltszint� vizsga eset�n egyar�nt). A region�lis igazgat�s�gok c�me �s el�rhet�s�ge megtal�lhat� az OK�V honlapj�n.   Forr�s : Magyarorsz�g