Gyökeres átalakulás előtt áll a magyar oktatási rendszer: hosszas előkészítés után idén, 2005-ben mutatkozik be a kétszintű érettségi, amely kiváltja a felsőoktatási felvételit. A legfontosabb tudnivalókat elolvashatja összefoglalónkban, melyből többek között kiderül, mi alapján számítják ki az eredményeket, valamint hogyan és hol kell jelentkezni a vizsgákra.     Miért van szükség a kétszintű érettségi bevezetésére?   Az új rendszer megszünteti a felsőoktatási felvételi vizsgát, melynek szerepét a kétszintű érettségi veszi át. Ez elsősorban azért fontos, mert a diákoknak így rövid időn belül nem kell kétszer számot adniuk tudásukról, így fölöslegessé válhatnak a költséges felkészítő különórák.   Több szabadságot ad a továbbtanulóknak, mert maguk dönthetik el, hogyan gyűjtik össze a szükséges pontszámokat.   A tantárgyankénti követelmények szintenként egységesek, az egyes iskolatípusokban ugyanazok, és mindenki számára nyilvánosak lesznek. Ebből adódik, hogy ha két tanuló egyforma minősítést kap, nagyon nagy valószínűséggel azonos teljesítményt nyújtottak.   Az oktatásban a képességfejlesztés kapjon nagyobb hangsúlyt a lexikális ismeretek helyett.     Hány tárgyból kell érettségizni? Hová fordulhat segítségért? Ha további információkra van szüksége, keresse fel az Oktatási Minisztérium honlapját. Kérdéseit felteheti az erettsegi2005@om.hu vagy az info@felvi.hu e-mail címeken, valamint a (06-1)-477-3131-es telefonszámon, ahol az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda munkatársai válaszolnak.     Továbbra is négy kötelező (magyar/nemzetiségi nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy szabadon választott tárgyból kell érettségizni.   Bárki bármelyik tárgyból választhat közép- vagy emeltszintet?   Igen, erről a tanuló dönthet, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Érdemes azonban figyelembe venni a követelményeket, mérlegelni a kockázatokat, és csak akkor választani az emeltszintet, ha arra elegendő a felkészültség. Célszerű kikérni a szaktanárok véleményét is.     Milyen lesz a középszintű érettségi?   A tartalmi követelményekben és a vizsgák jellegében eltér a megszokottól, azonban a szervezés és a lebonyolítás alapvetően nem változik.   Jelentős változás, hogy szinte minden tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató központilag készül, a javítás és az értékelés az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállításának "forgatókönyvét" az érettségi vizsgatárgy részletes követelményei rögzítik, a tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze.   Ami változatlan: a vizsgázók saját iskolájukban, előre kijelölt napokon oldják meg az írásbeli feladatlapokat, majd ugyanott egy - "külsős" elnök vezette - bizottság előtt szóbeliznek.   Milyen lesz az emeltszintű érettségi?   Jelentősen eltér a megszokottól, ugyanis külső vizsga lesz. Ez azt jelenti, hogy a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskolától és tanáraitól. Az írásbeli dolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem olyan független értékelők végzik, akik nem ismerik a tanulót. Az emelt szintű írásbeliket vagy az iskolában, vagy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által kijelölt helyszíneken írják, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban.   Az egyes vizsgatárgyakból az emelt szintű szóbeli vizsga is külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. A tervek szerint tizenöt-húsz fős létszám esetén nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság megy az adott iskolába vagy a város egyik iskolájába.     Hogyan értékelik a tanulók teljesítményét?   Az értékelés mindkét szinten vizsgatárgyanként történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám húsz százaléka, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább tízszázalékos teljesítményt el kell érnie.   A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki. A vizsga minősítését ez a százalékérték, és az ennek alapján kiszámított érdemjegy együttesen alkotja. A százalékértékek és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten.   középszint   emeltszint   osztályzat   80-100 százalék   60-100 százalék   5   60-79 százalék   47-59 százalék   4   40-59 százalék   33-46 százalék   3   20-39 százalék   20-32 százalék   2   0-19 százalék   0-19 százalék   1       Mennyit ér a korábban megszerzett érettségi?   Az új rendszerben középszintű érettséginek minősül, és az érdemjegyek az alábbiak szerint alakulnak:   jeles (5) 100 százalék jó (4) 79 százalék közepes (3) 59 százalék elégséges (2) 39 százalék   Tehát például egy "régi" típusú négyes matematika érettségi a továbbtanulás szempontjából 79 százalékos négyes középszintű érettségit ér.   Az érettségi bizonyítványban minden egyes vizsgatárgyból feltüntetik a vizsga szintjét, érdemjegyét és a százalékos teljesítményt. Például: "fizika emelt szint, 62 százalék, jeles (5)". A százalékok alapján számolható ki a felsőoktatásba való bejutásnál fontos "szerzett pont".     Hogyan számítják ki a felvételi pontokat?   Marad a 120 pontos rendszer: továbbra is legfeljebb 60-60 pontot lehet hozni és szerezni, természetesen a többletpontokat nem számítva.   A hozott pontokat változatlanul a középiskolai teljesítmény alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó - tanult - két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pont szerezhető, az összes érettségi osztályzat átlagának egész számra kerekített kétszerese alapján pedig legfeljebb 10 pont.   A szerzett pontokat egy vagy két vizsgatárgyból elért százalékos érettségi eredmény alapján kell kiszámolni. A legtöbb szakcsoport egy vagy két tantárgyból, csak középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként.   Az érettségi vizsga százaléka   felvételi szerzett pont két tárgy esetén   felvételi szerzett pont egy tárgy esetén   90-100   30   60   85-89   29   58   80-84   28   56   75-79   27   54   70-74   26   52   65-69   25   50   60-64   24   48   55-59   23   46   50-54   22   44   45-49   21   42   40-44   20   40   35-39   19   38   30-34   18   36   25-29   17   34   20-24   16   32   0-19   0   0       Hogyan lehet többletpontokat szerezni?   Az emeltszintű érettségiért közepes és annál jobb érettségi vizsgaeredmény esetén 7 többletpont jár legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatárgyból.   Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatárgy van meghatározva, második tárgyként bármely kötelező érettségi tárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont. Például egy tanítójelölt nemcsak a szakcsoportban előírt magyar, hanem például egy matematika emelt szintű érettségiért is kaphat 7 többletpontot legalább 3-as érettségi osztályzat esetén.   További 7 többletpont jár a középfokú "C" típusú, 10 többletpont a felsőfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsgáért. A jelentkező legfeljebb két nyelvvizsgáért kaphat többletpontot. "A" vagy "B" típusú nyelvvizsgáért nem jár többletpont.   Az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért a felsőoktatási intézményeknek kötelező megadniuk a többletpontot. A szakmai tanulmányokért (technikusi vagy OKJ-s bizonyítvány) és a sportteljesítményért már eddig is megszokott többletpontok az "adható" kategóriába tartoznak, vagyis ezt az egyetemek és a főiskolák maguk döntik el.   Egy jelentkezőnek összesen 24 többletpont adható.     Mennyi az alsó ponthatár?   A felvételi eljárásban továbbra is legalább 72 pontot kell elérni, vagyis, ha valakinek ennél kevesebb pontja van, nem kerülhet be az egyetemre, főiskolára. A felsőfokú szakképzésben 60 pont az alsó határ.     Meddig lehet jelentkezni?   Módosult a felvételi jelentkezési határidő, a megszokott március 1. helyett február 15. az egységes időpont. Az idén érettségizők is eddig módosíthatják az előzetes jelentkezések során felvett tárgyakat, szinteket. (Az előzetes jelentkezésekről és az időpontokról részletesen itt olvashat.)   Előírják-e valahol az emeltszintű érettségit? Jár-e ekkor többletpont érte?   Ahol egy adott vizsgatárgyból felvételi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga, nem jár érte többletpont.   Idén ez kizárólag a Bölcsész 2. szakcsoportra igaz. Az ebbe a csoportba tartozó idegen nyelv szakok esetében tehát nem jár többletpont az emeltszintű érettségi vizsgáért. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségi vizsgát sem fogadja el, hanem a jelentkezés feltétele, hogy a tanuló ténylegesen emelt szintű vizsgát tegyen a kérdéses idegen nyelvből.     Hol lehet megtudni, melyik szakon mi a felvételi követelmény?   Az OM honlapján lehet utánanézni annak, hogy egy adott szak melyik szakcsoportba tartozik (Kétszintű érettségi vizsga 2005/Az alapképzési szakok szakcsoportok szerint beosztása). Itt olvasható az a dokumentum, amelyben az egyes szakcsoportok meghatározták az előírt érettségi vizsgatárgyakat, és ezek szintjét. Az egyes szakokra vonatkozó részletesebb információk a Felvételi tájékoztatóban jelentek meg.     Kiváltja-e a nyelvvizsga-bizonyítvány az idegen nyelvi érettségit? Ha igen, akkor mi a teendő?   Igen, de az idei az utolsó év, amikor ezt meg lehet tenni. Éppúgy jelentkezni kell az adott idegen nyelvből érettségi vizsgára, mint bármely más tárgyból. A vizsgán nem kell részt venni, jeles - emelt szinten 100 százalékos - osztályzatát automatikusan megkapja.   A felvételinél mindenhol elfogadják a nyelvvizsgával kiváltott érettségit?   Nem. A felvételi rendszerben egyes szakok esetében - 2005-ben ez a helyzet a Bölcsész 2. szakcsoportba tartozó idegen nyelv szakokkal - a jelentkezés feltétele az emelt szintű vizsga. Ilyen esetekben a felsőoktatási intézmény nem fogadja el a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségi vizsgát. Amennyiben a tanuló ilyen szakra kíván felvételizni, ténylegesen is teljesítenie kell az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát.   Minden érettségi vizsga ingyenes?   Nem. A tanulói jogviszony után tett vizsgákért - az első javítóvizsga és a tanulói jogviszony alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga kivételével - fizetni kell. Ha az iskola szervezi meg a (középszintű) vizsgát, a díjat maga határozza meg.   Az OKÉV által szervezett közép- és emeltszintű vizsgák várható díja: két részből álló vizsgákra 6000 forint, egy részből álló vizsgákra 4000 forint, informatika és emeltszintű idegen nyelvi érettségi esetében 10 000 forint.   Mikor lehet előrehozott érettségi vizsgát szervezni?   Előrehozott érettségit a május-júniusi és a szeptember-októberi vizsgaidőszakban lehet szervezni.   Hogyan lehet előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni?   Ennek az a feltétele, hogy a tanuló teljesítse a tárgyra előírt követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat.     Mi történik, ha valaki megbukik az írásbeli érettségin?   A kétszintű érettségi vizsga során az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményére a vizsgázó nem érdemjegyet kap, hanem külön-külön pontokat, és ezeknek a pontoknak az összege alapján határozzák meg az érettségi vizsga érdemjegyét. Ha a tanuló egy tárgy bármely vizsgarészéből nem érte el legalább a tíz százalékot, akkor elégtelent kap. Ebben az esetben a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet.   Hogyan javíthatnak azok, aki korábban érettségiztek, és elégedetlenek eredményükkel?   Kiegészítő, ismétlő, illetve szintemelő érettségi vizsgát tehetnek. A tanulói jogviszony megszűnése után bármely vizsgatárgyból bármely szinten lehet jelentkezni érettségi vizsgára.   Aki ezt választja, annak február 15-ig lehet jelentkezni a vizsgát szervező középiskolában (középszintű vizsga esetén) vagy az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságán (közép- és emeltszintű vizsga esetén egyaránt). A regionális igazgatóságok címe és elérhetősége megtalálható az OKÉV honlapján.   Forrás : Magyarország